Fiduciárius biztosíték alatt az olyan jogügyleteket értjük, amelyekben a tulajdonjog, tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jog (opció) illetve követelés vagy jog jogosulti pozíciója biztosítéki szerepet tölt be. A biztosítéki pozíció létesítése úgy történik, hogy a hitelező dologi (vagy ahhoz hasonló jellegű) jog formájában többet (tulajdonjogot, opciós jogot, engedményesi státuszt stb.) kap, mint amennyit a biztosítéki cél kívánna, és ebből a többől az adós és a hitelező közötti belső viszonyban, kötelmi korlátok, kötelezettségek beépítésével vesznek vissza. A fiduciárius biztosítékok tipikus esetében, a biztosítéki tulajdon-átruházásnál például egy hiteljogviszony adósa a hitelezőre átruházza valamely vagyontárgy tulajdonjogát, azonban a tulajdonátruházás célja biztosítéknyújtás, és erre tekintettel a felek megállapodása szerint a hitelező által megszerzett tulajdonjog több tekintetben korlátozott, így különösen a hitel megfizetésekor a hitelező köteles a tulajdonjogot visszaruházni az adós részére. Az ügylet bizalmi jellegű, mert a dolog (jog, követelés) megszerzője harmadik személyekkel szemben teljes körű jogosultként jelenik meg, az átruházó csupán kötelmi alapon léphet fel vele szemben, és nem léphet fel olyan jóhiszemű harmadik személyekkel szemben, akikre a dolog megszerzője azt átruházta. Az imént tipikusként említett biztosítéki átruházás mellett a tulajdonjoghoz kapcsolódó egyes intézmények, elsősorban a tulajdonjog-fenntartás, a visszavásárlási jog és a vételi jog szintén alkalmasak fiduciárius biztosítéki pozíció létrehozására. E cikkben kiemelten foglalkozunk az engedményezés és a vételi jog biztosítéki célú alkalmazásával, tekintettel arra, hogy a fiduciárius biztosítékok köréből leginkább ezeknek van értékelhető bírósági gyakorlata.
A fiduciárius biztosítéki megoldásokat a gyakorlatban a hitelezői pozíció erősítése érdekében alkalmazzák, azért, mert - a zálogjoghoz képest - számos tényleges vagy látszólagos előnyt nyújtanak a hitelezők számára. Ezek az előnyök a következők:
(1) A biztosíték létesítése olcsóbb és egyszerűbb. A magyar jogban nem létezik az a két probléma - ami számos helyen az elsődleges indítéka a bizalmi biztosítéki megoldások alkalmazásának -, hogy ingó dolgon jelzálogjog nem alapítható, illetve, hogy követelés elzálogosítása nem lehetséges a kötelezett értesítése nélkül. Ennek ellenére a zálogjog alapításának vannak olyan követelményei, amelyek elkerülése előnyös lehet a felek számára; ilyen elsősorban a szerződés közokiratba foglalása és a jelzálogjog nyilvántartásba való bejegyzése.
(2) A biztosítéki pozíció erősítése. A zálogjog korlátolt dologi jog, amely csupán a követelés érvényesítését teszi lehetővé abban az esetben, ha megnyílik a hitelező követelése érvényesítésének joga, mégpedig úgy, hogy a tulajdonjog megszerzése még ekkor is kizárt. A hitel törlesztése esetén a dologi jog, járulékos jellegénél fogva, automatikusan megszűnik. A fiduciárius biztosítéki konstrukciók ezzel szemben a tulajdonjogot állítják a hitelezői követelés kielégítésének szolgálatába, a hitelező a biztosíték tulajdonosa mindaddig, amíg annak tulajdonjogát át nem ruházza (az adósra vagy egy harmadik személyre). A jogosult tehát a követelés fennállásának teljes időtartama alatt a lehető legerősebb dologi jogi pozícióban van.
(3) A követelés érvényesítése egyszerűbb. A zálogjog érvényesítése szabályozott rendben történik, amely biztosítja a következőket:
- a zálogtárgyak értékesítése azok valódi értékén történjen,
- az egyéb dologi jogi jogosultak érdekeiket érvényesíthessék,
- az adóssal elszámoljanak, a maradványt megkapja.
A bírósági végrehajtás, valamint a zálogjog végrehajtási eljáráson kívüli érvényesítésére vonatkozó kötelező szabályok célja a fair eljárás biztosítása, az adós és a hitelező érdekeinek kiegyensúlyozott figyelembevétele. A biztosítéki átruházás célja az, hogy ezek a - hitelező számára korlátként megjelenő - szempontok és követelmények vagy egyáltalán ne, vagy pedig csupán szerződéses alapon és korlátozott mértékben érvényesüljenek. Szigorúan (formálisan) véve a követelés folyamatosan ki van elégítve a tulajdonjog által; a fedezet esetleges értékesítése csupán ennek pénzre váltása. Nem vonatkoznak rá sem a hitelezői követelések érvényesítésére vonatkozó általános szabályok, sem pedig a zálogjog bírósági végrehajtás útján, vagy a végrehajtási eljáráson kívüli érvényesítésére vonatkozó szabályok.
(4) Az adós fizetésképtelensége nem akadályozza a biztosított követelés érvényesítését. A zálogjog mint dologi biztosíték alapvető célja, hogy biztosítsa a követelés kielégítését abban az esetben is, ha az adós fizetésképtelenné válik. E cél érvényesülését azonban bizonyos mértékben korlátozzák a csődjogi szabályok azzal, hogy a zálogtárgy a csődvagyon részét képezi és a zálogjoggal biztosított követelés is csak a felszámolási eljárás keretében kerül kielégítésre. Erre a korlátozásra az adós és a zálogjogos hitelező viszonyán túlmutató okból, harmadik személy hitelezők érdekeire tekintettel kerül sor. A biztosítéki átruházás egy lényeges célja e korlátozás elkerülése. Az ügylet azt célozza, hogy a fedezetül szolgáló javak a továbbiakban ne képezzék az adós tulajdonát, így ne legyenek részei a csődvagyonnak, azaz ne képezzék a felszámolási eljárás tárgyát; ennek következtében a biztosítéki átruházással biztosított hitelező abszolút elsőbbségi kielégítési joggal rendelkezzék, kielégítési jogait ne érintse az adós elleni esetleges felszámolási eljárás.
A biztosítéki átruházás és az egyéb fiduciárius biztosítékok vizsgálata során az itt írt törekvéseket ezen ügyletek lényeges tartalmi elemének tekintjük, azaz feltételezzük, hogy ezek olyan ügyletek, amelyek tipikusan az előzőekben bemutatott célok elérésére irányulnak, ezért végső soron a kérdés ezen törekvések jogszerűségének és jogpolitikai megengedhetőségének megítélése.
A biztosítéki átruházás következő sajátosságai miatt visszatérően felvetődik az a kérdés, hogy ez az ügylet jogszerű-e:
a) A biztosítéki átruházás fiduciárius jogviszony keretében valósul meg, de a fiduciárius jogviszonyoknak a magyar jogban nincs sem átfogó szabályozása, sem pedig kialakult gyakorlata, a fiduciárius ügyletekkel kapcsolatban számos kérdésben jogbizonytalanság van. E tekintetben alapvető eltérés van a magyar jog és a mintaként gyakran hivatkozott német és az angol jog között.
b) A fiduciárius ügyletek esetében a felek közötti belső viszony és a harmadik személyek számára mutatott jogviszony lényegesen eltér egymástól. A jogi látszat és a valóság eltérése miatt nem érvényesül a publicitás, amely a dologi jogok és a hitelezővédelem körében alapvető követelmény. Így ez a konstrukció - bár nem feltétlenül ezt célozza, de - alkalmas kötelező jogszabályi előírások kijátszására és hamis látszatot kelt a vagyoni helyzet tekintetében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
