Az 1/2005. kollégiumi vélemény egyértelművé tette a bírói gyakorlatban korábban elindult tendencia helyességét: az érvénytelenség jogkövetkezményeit a bíróság csak a felek kérelmére alkalmazza, hivatalból akkor sem, ha a semmisségi ok fennállását észleli.
A korábbi gyakorlat idején, a jogkövetkezmény hivatalból történő alkalmazása esetén nem volt vitás az, hogy a bíróság mérlegelésére van bízva az érvénytelenség legmegfelelőbb jogkövetkezményének kiválasztása és alkalmazása. A jelenlegi helyzetben azonban, mivel a fél kérelméhez kötött, hogy a jogkövetkezmény alkalmazására egyáltalán sor kerülhet-e, új megvilágításba kerül a kérdés: köti-e a bíróságot a fél által megjelölt és alkalmazni kért jogkövetkezményre vonatkozó kérelem, vagy változatlanul szabadon választ a bíróság a törvényben szabályozott megoldások közül.
Az eddig ismert joggyakorlat csak azt hangsúlyozza, hogy nem választhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amely a felek érdekével ellentétes, ami ellen valamennyi fél tiltakozik. Így foglalt állást a civilisztikai kollégiumvezetők tanácskozása is [BH 2005/5. Fórum rovat Emlékeztető 4/b) pontja]. Ezt az esetet kivéve tehát a bíróság eltérhet a fél kérelmétől a rendezés módját illetően.
Az új Ptk. normaszövegében is ez a gyakorlat jelenik meg. Eszerint, ha érvénytelen szerződés alapján teljesítés történt, a felek jogviszonyát a bíróság - bármelyik fél kérelmére - rendezi. A bíróság a jogviszony rendezésének módját a kérelemtől eltérően is megállapíthatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
A jelenlegi helyzetben a hatályos Ptk. alkalmazása során is - annak ellenére, hogy a törvény szövege nem tartalmazza - ez tűnik a helyes álláspontnak: tehát az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazásához, a fél kérelme elengedhetetlenül szükséges, de tartalma nem köti a bíróságot, mert a törvényben szabályozott másik megoldási módot is választhatja. Ilyen értelmezés mellett a kérelemhez kötöttség sajátos formájával állunk szemben, nevezetesen a jogviszony bíróság általi rendezésének eljárásjogi előfeltétele a fél erre irányuló (kereseti, viszontkereseti) kérelme, de az abban megjelölt igénytől eltérhet, és más jogkövetkezményt alkalmazhat a bíróság. Röviden fogalmazva, csak az köti a bíróságot, hogy legyen kérelem, de annak tartalma nem.
További kérdés ezzel összefüggésben, hogy a fél jogkövetkezmény felőli döntésre vonatkozó kérelmének mennyire kell konkrétnak lenni. Elegendő-e a törvény szerinti megfogalmazásban valamelyik jogkövetkezmény (eredeti állapot helyreállítás, hatályossá nyilvánítás, érvényessé nyilvánítás) megjelölése, vagy pedig emellett, illetve ezen belül az. ellenérdekű féllel szembeni petítumot határozott formában kell előterjeszteni (pl. pénzösszegben marasztaló, dolog kiadására vagy ingatlan esetén tulajdonjog törlésére és visszajegyzésére irányuló kérelem).
A Fővárosi Ítélőtábla a pontos kereseti kérelem előterjesztése érdekében elmulasztott hiánypótlást lényeges eljárási szabálysértésnek minősítette a következők szerint.
A 15.Gf.40.306/2008/9. számú hatályon kívül helyező végzés megállapítja: a felperes elsődleges keresetikérelme, amelyben különböző érvénytelenségi [Ptk. 207. § (6) bekezdés, 200. § (2) bekezdés, 202. §] és hatálytalanság megállapítására alapot adó tényállások alapján (203. §) az eredeti állapot helyreállítását kérte, pontatlan, érdemi tárgyalásra alkalmatlan, ennek alapján az ügyben érdemi döntés nem hozható. A felperes a fenti jogcímeken az. eredeti állapot helyreállítását kérte az alperesek között, anélkül azonban, hogy erre nézve pontos, részletes, az egyes alperesekre konkretizált kereseti kérelmet terjesztett volna elő. A másodlagosan előterjesztett, a semmis szerződéssel okozott kár megtérítésére irányuló, a Ptk. 339. § (1) bekezdésén alapuló eshetőleges kereseti kérelme arra az esetre vonatkozik, ha az eredeti állapot nem állítható helyre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
