A második világháború óta a globális ingatlanspekulációk és bankcsődök által indítottan a 2008. és 2009. évek során a világgazdaság csaknem teljesen összeomlott. Valamennyi (ipari) országban jelentősen visszaesett a gazdaság teljesítménye, az egyes országok GDP értékei radikálisan csökkentek, a kormányzatok gyors és átfogó intézkedésekkel igyekezték elkerülni, enyhíteni a gazdasági összeomlást. Világszerte erősen visszaesett a kereskedelem volumene és ezáltal a drasztikusan lecsökkent termelés következtében előállt kihasználatlan többletkapacitások számos nemzetgazdaságban a munkanélküliség túlzott növekedéséhez vezetett, mely 2010-ben még tovább folytatódott. A konjunktúra zuhanás a vállalkozások forgalmi- és bevételi számadataiban egyaránt mély nyomokat hagyott, a tartozások növekedése, pedig fizetésképtelenségi helyzetet eredményezett és a vállalkozások, és ennek utóhatásaiként a természetes személyek, a munkavállalók és végső soron a családok tömegének csődjeihez vezetett.
A gazdasági és pénzügyi világválság hatásai még jócskán benyúltak a 2010-es esztendőben, hatással voltak Európa sok országában és az USA gazdaságaiban is a csődhelyzetek alakulására a vállalkozási és magánszférában egyaránt.
A világpiac összgazdaságának növekedési dinamikája az előző évek válságidőszakai tendenciájának nyomán tovább csökkent még 2011-ben is, az adósságválság még erősen markában tartotta a világ egészének gazdaságát.
- 10/11 -
A 2011-es és 2012. esztendők a továbbiakban is az adósság-krízis árnyékában teltek el. A vállalkozási és magáncsődök száma történelmi összehasonlításban kifejezetten és aggasztóan nagyon magasak voltak. Csak a törzs-országok viszonylagos rugalmas hozzáállásának köszönhetően, az egyes országok csődhelyzete nem öltött drámai méreteket. A régió egészét áttekintve egyre inkább Európa kettéosztottságáról kellett beszélni, a legrosszabb következmények (államcsődök bekövetkezései) csak az Euró-védőernyő nyújtotta pénzügyi támogatásokkal volt több országban is elkerülhető.
Közép- és Kelet-Európában is a bankcsődök nyomán erőteljes hitelkrízis volt észlelhető, de Nyugat-Európában is elhatalmasodott a félelem a nemzetgazdaságokban a hitelmegszorításoktól. A hitelkihelyezési gyakorlat több helyen is a banki szféra zavarai miatt jelentősen sérült, erőteljesen visszaszorult. A vállalati csődök emelkedése elsősorban attól függött, hogy az egyes országokban a politikai döntéshozók milyen gyorsan tudtak úrrá lenni a gazdasági, pénzügyi és mindezek nyomán fellépő államadóssági kríziseken. Az egymást követő válságévek révén az EU-törzsállamok és a periférikus országok igencsak elsodródtak egymástól.
Különösen az ipari exportorientált ágazatoknak - elsősorban a gépgyártásnak - kellett a megrendelések jelentős (két számjegyű) visszaesésével megküzdenie. A pénzügyi szektor és az építőipari vállalkozások is radikálisan megszenvedték az elmúlt évek többnyire kölcsönökből finanszírozott boomját.
A 2013. esztendőt Európa-szerte még továbbra is a gyenge gazdasági dinamikusság jellemezte, hiszen nagy gazdasági válság immár öt éve tartotta erős szorításban a világgazdaság egészét. A válság kimondottan szükségessé tett bizonyos beavatkozásokat, megszorításokat, számos nemzetgazdaságban elkerülhetetlenné tette a strukturális reformok elindítását. Sok országban volt tartós recesszió, és még mindig a gazdasági és pénzügyi válság hatásairól folyt a küzdelem. Nyugat-Európában az előző évhez képest 1,1%-kal több cégnek (189 855) kellett a csődbírósághoz vezető útra lépnie. Kelet-Európa országaiban is a vállalkozások csődeseteinek a száma megközelítette a százezres nagyságot. A nemzetgazdaság ezekben az országokban összességében továbbra is függött a nemzetközi folyamatoktól.
Az európai összegzett csődszámok emelkedésével szemben 2013 folyamán az Egyesült Államokban kedvező változás jelei voltak érzékelhetők. A pozitív jellegű trend hatására az összes csődök száma jelentősen visszaesett (17%-kal). A vállalati csődesetek még nagyobb mértékben csökkentek, mint a privát csődök, bár a csődöknek számbelileg a nagyobb hányadát az USA-ban továbbra is a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárásai tették ki.
Amíg Európa széles területén még recesszió és stagnálás jelei voltak tapasztalhatók az USA-ban a banki- és ingatlan-krízis után a jegybank "olcsó pénz" politikájának következtében 2013-ban már biztató mértékei, határozott gazdasági növekedés jelei voltak észlelhetők.
A 2014. év Európa számára a hosszas gyengélkedés után viszonylagos konjunkturális megerősödést, több helyen is érzékelhető gazdasági stabilizálódást jelentett, bár a gazdasági stabilizálódás még elég gyenge volt, és nem is volt minden országban nyilvánvaló. A Nyugat-Európa országaiban mintegy tízezerrel csökkent a vállalati csődök összes száma, ezzel szemben azonban Kelet-Európában a csődbe ment cégek száma tovább nőtt és immár meghaladta a százezres nagyságot is.
A 2014. esztendő folyamán az elhúzódó gazdasági válságjelenségek és a stabilizálódás bizonyos regionális jelei mellett merőben krónikus politikai feszültségek és katonai beavatkozások is történtek az európai kontinens keleti részén Oroszország és Ukrajna között. Mindezek nyomán a bekövetkezett kereskedelmi embargók is kedvezőtlenül érintették leginkább a közép-keleti régió gazdaságait, továbbá leginkább a két fegyveres konfliktusba sodródott nemzetgazdaságot.
Miközben az összegzett csődszámok Európában váltakozóan alakultak az Egyesült Államokban 2011 óta az egymást követő évek során mind a cégek, vállalatok működésénél, mind a magánszemélyek fizetőképességének erősödése tekintetében tendenciálisan egyre kedvezőbb értékeket lehetett megállapítani. A beruházások és a privát fogyasztások is új erőre kaptak, a munkanélküliségi ráta is jelentősen csökkent. A vállalati csődök száma közel tízezerrel, a magánszemélyek fizetésképtelenségét jelentő csődszámok pedig több mint százezres nagyságban csökkentek. A 2009. évi gazdasági válságot követő csődhullámok után a fokozatosan erősödő konjunktúra, a hitelezési impulzusok révén a legutóbbi két év során kimondottan pozitív trend volt észlelhető az USA-ban.
Az utóbbi időben (2014-2015 folyamán) a különböző kontinenseken megkezdődött illetve folytatódott a stabilizálódás. A gazdasági növekedési fázist azonban számos helyen, és ismétlődően nyugtalanító tényezők fenyegetik. Az utóbbi időben úgy igazán és egészében nincs nyugalom Európában. Több helyen is a terrortámadások Európa politikai centrumait érintették, Nagy-Britanniának az EU-ból történő kilépéséről szóló angol referendum is folyamatos zavarokat okoz, aztán itt van még a menekültáradat is a polgárháború(k) által sújtotta országokból. Mindezek következtében a további fejlődést illetően megnövekedett a bizonytalanság, különösképpen visszatekintve a 2014. évre, amikor Európát is még egy stabilabb emelkedési trend lehetősége jellemezte. Ennek fő meghatározója elsősorban az olajárak alakulása, valamint a bankok (kiemelten az EKB) "alacsony kamat" politikája volt, melyek révén az egykori krízis országokban (Európa déli felén) is többen fellélegezhettek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
