Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Tóth Nikolett Ágnes: A sportrendészeti nyilvántartás egy évtizedes tapasztalatai (GJ, 2024/3-4., 9-17. o.)

Absztrakt - A sportrendészeti nyilvántartás egy évtizedes tapasztalatai

Egy évtizedes múltra tekint vissza a sportrendészeti nyilvántartás, mely meghatározó eszköze a sportrendezvények biztonságának. A szerző az elmúlt tíz év tapasztalatait vette számba, kiegészítve a legaktuálisabb vonatkozásokkal. Ugyanis ma a biztonság az egyik legfontosabb olyan tényező, amely a mindennapi életünket, a szabadidő eltöltését tartalmassá és megfelelő minőségűvé tudja tenni. A biztonság szavatolása már ma is, de az elkövetkezendő időben még inkább fontos tényezővé válik a nemzetközi rendezvények szervezése során. A sportrendészeti nyilvántartás létrehozása egyértelműen jogi és rendészeti innovációnak tekinthető, a digitalizáció és a technológia fejlődésével, valamint a rendelkezésre álló egyre nagyobb mennyiségű adat elemzésével, felhasználásával folyamatosan fejlődik, megújul, így biztosítva egyre szélesebb körben a biztonságot.

Abstract - A decade's experience of sports law enforcement register

The sports police register, which is a decisive tool for the security of the sports events, has a decade-long history. The author took into account the experiences of the last ten years, supplemented with the most current aspects. Because today, safety is one of the most important factors that can make our everyday life and leisure time meaningful and of adequate quality. Guaranteeing security already today, but in the future, will become an even more important factor in the organization of international events. The creation of the sports policing register can clearly be considered a legal and policing innovation, and with the development of digitalization and technology, as well as with the analysis and use of the ever-increasing amount of available data, it is constantly developing and renewing itself, thus ensuring safety on an ever-wider scale.

I. Bevezetés

Huizinga[1] megállapította, hogy a sportjátékokat a 19. század végétől mind komolyabban fogták fel, a szabályok szigorodtak és egyre kidolgozottabbá váltak, mindez előrevetítette azt is, hogy a teljesítmények ettől majd egyre jobbak lesznek. "A játék fegyelmezésével és rendszerezésével elvész valami a tiszta játéktartalomból: a professzionisták játéktevékenységéből hiányzik a játék önkéntessége és gondtalansága.[2]" Persze, nem mindenki értett egyet Huizingával, Guttmann[3] kritizálta koncepcióját, és a sport játékjellege mellett érvelt. A sport elüzletiesedéséhez kapcsolta Bourdieu[4] a profi és amatőr sportolók közötti szakadék növekedését és ezzel párhuzamosan a hétköznapi sporttól elkülönülő látvány-centrikus sportot. "A sport esetében, főként a televíziós közvetítések hatására egyre több lesz az olyan néző, aki nem ért az adott sporthoz, nem is műveli azt, és elsősorban az adott gyakorlat külsődleges vonásaira figyel, az eredményre, a győzelemre. Ez a minden áron való győzelemre törekvéshez és az erőszak növekedéséhez vezet" - jelentette ki Bourdieu, mintegy húsz évvel ezelőtt.[5] Sajnos mindez beigazolódott és 2023-2024-ben sem lett erőszakmentesebb a nézők, szurkolók magatartása. Az infokommunikációs eszközökön elérhető, a nagyvilágból fellelhető, futballhuligánokat érintő hírforrásokból szemelvényeket állítottam össze és ezzel párhuzamosan feldolgoztam a magyar sportrendészeti nyilvántartás elmúlt egy évtizedét érintő tapasztalatait.

Mindenekelőtt fontosnak tartom megállapítani, hogy a sportigazgatásnak egy sajátos része a sportrendészet. Ez a szűkebben értelmezhető terület szakrendészetként egyértelműen definiálható, jogszabályok sora rendezi mindazt, ami a sportrendészethez kötődik, kiegészítve a szakszövetségi szabályozásokkal, amelyek a sportrendészeti nyilvántartás vezetése és a sportrendezvények biztosítása során is iránymutatásul szolgálnak.[6] A sportrendészet-fogalom a közigazgatási jog rendszerében helyezhető el, közös metszete a sportjog közjogi részének és a közigazgatási jog különös, szakigazgatási részének.[7]

A sportrendezvények biztonságos lebonyolítása nem csupán a sportrendezvények biztosítása során, a jogszabályok által meghatározott módon együttműködő szervezeteknek áll érdekében, hiszen mindenki más sportrendezvényen résztvevőt negatívan érint egy olyan felmerülő probléma, amelynek következtében felborul a rend a mérkőzésen. Ha egy sportrendezvény a tervezettnél később kezdődik el amiatt, mert a szurkolók jogellenes cselekményeket követnek el, vagy éppen a rendbontó magatartás a sportrendezvény alatt következik be, mindezek hatással vannak a sportolók sporttevékenységére is, ugyanis így nem feltétlenül tudják a legjobb formájukat nyújtani, amikor elkezdődik a mérkőzés. Ugyanez igaz a sportszakemberekre is, akik egyre gyakrabban meg is sérülnek a szurkolói magatartások következtében. A hivatkozott esetek számos kérdést felvetnek, főként azt, hogyan lehetne megelőzhető a rend megzavarása, a

- 9/10 -

rendszabályok megsértése, a rendbontó viselkedés, a jogellenes magatartás.

Mindehhez kapcsolódóan szemléletes az a hír, amely napvilágot látott, amikor 2023 augusztusában az athéni és a zágrábi futballszurkolók, mérkőzést megelőző összecsapása során egy férfit halálra késeltek[8]. Az AEK Athén-Dinamo Zágráb Bajnokok Ligája-selejtezőt az UEFA döntése alapján elhalasztották a szurkolók erőszakos, rendbontó magatartása miatt. A szurkolók a stadion közelében támadtak egymásra a mérkőzés előtti este, kövekkel, villanógránátokkal, gyújtóbombákkal dobáltak egymásra. A halálra késelt férfi 22 éves volt, a kórházban halt bele a sérüléseibe. A sérültek között volt egy kiskorú személy is, akit egy kővel ütöttek fejbe. A görög rendőrök 96 embert tartóztattak le az éjszaka folyamán, a rendőri akció, a rend helyreállítása egészen a kora reggeli órákig tartott.

Két hónapig zárt kapus volt 2023 év végétől minden mérkőzés a görög futballbajnokságban[9] az ismétlődő szurkolói rendbontások miatt. Az intézkedés az Európa-liga mérkőzéseit is érintette, így az Olimpiakosz Pireusz és a vajdasági Topolya SC, illetve a Panathinaikosz-Makkabi Haifa mérkőzéseket is üres stadionban rendezték meg. A zárlatot pedig csak 2024. február 12-én oldották fel, egy sor egyéb intézkedés meghozatalával egyetemben. Fontosnak tartották kamerák és elektronikus azonosító rendszerek telepítését a stadionokban. A görög kormány azért döntött így, mert rendszeressé és folyamatossá váltak a súlyos rendzavarások a mérkőzéseken, a mérkőzések előtt és azokat követően is, a huligánok több rendőrt megsebesítettek, sok sportvezető és játékvezető pedig halálos fenyegetéseket kapott. Mindemellett az ellenséges táborok összecsapásai alkalmával 2023-ban több szurkoló is életét vesztette.

Szintén sportszakembert érintő esetként látott napvilágot az a hír, amikor kilenc embert őrizetbe vettek, a Marseille-Lyon francia bajnoki mérkőzés előtt, amikor a Lyon játékosait és sportvezetőit szállító autóbuszát kövekkel és üvegekkel dobálták meg a marseille-i szurkolók és ami miatt a Lyon edzője súlyos sérülésekkel került kórházba.[10] A rendbontást követően az illetékesek a meccs elhalasztása mellett döntöttek és az őrizetbevételeket maga a francia belügyminiszter jelentette be. A francia sportminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy ezek az elfogadhatatlan tettek beárnyékolják a labdarúgás és a sport értékeit. A párizsi olimpia előkészületeit is beárnyékolhatják a történtek, többek között azért is, mivel az ötkarikás esemény labdarúgótornájának néhány csoportmérkőzését éppen Marseille-ben rendezik.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére