A "franchise" jogviszony fogalmának bevezetését a jogalkotó - mint az indokolásból kitűnik - azért tartotta szükségesnek, mert a piacon már régóta jelen vannak a nagyméretű franchise társaságok mellett "a kisebb méretű rendszergazdák" is. A kiterjedt nemzetközi hálózattal rendelkező franchise társaságok esetén nem számított arra, hogy azok a rendelkezések, amelyek a jogbérleti szerződéstípusban megjelentek, ezekre hatással lesznek, azonban segítséget adhatnak a kisebb társaságok együttműködésének kialakításában és orientálhatják a bírósági gyakorlatot is.
Az indokolásból kitűnik a jogalkotónak az a szándéka is, hogy a franchise jogviszony csak a jogbérlet fogalmán belül jelenjék meg. (Ennek értelmezésével később foglalkozunk.)
A franchise jogviszony fogalma alatt a piac szereplőinek együttműködését kell érteni, amely a résztvevők közös érdekeinek érvényesítésére szolgál. Egy olyan hálózat kialakulásáról van szó, amelynek létrehozója és irányítója a rendszergazda, tagjai pedig azok lesznek, akik kötelezik magukat a megcélzott eredmény elérését szolgáló együttműködésre.
A jogviszony tartalma rendkívül sokoldalú; kizárt, hogy szerződéstípusként szabályozni lehessen. A hálózatot keretszerződés hozhatja létre és ezen belül jönnek létre tartósabb vagy egyedi jelegű konkrét szerződések. A franchise hálózat jogi személy nem lehet, csak alapítója és résztvevői lehetnek azok (a hálózaton belül; jogaikat és kötelezettségeiket az egymás közti szerződések hozzák létre; a kívülállókkal kötött szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek a hálózatra nem terjednek ki, azonban követelmény, hogy ezek a közös érdekekkel összhangban legyenek.
A franchise jogviszonyt komplexitás jellemzi, tevékenysége azonban a résztvevők által létrehozott jogviszonyok együtteséből áll össze.
A gyakorlatban a franchise jogviszonyoknak három tartalmával: a termeléssel (áruk előállításával), a kereskedelemmel és a szolgáltatással találkozunk. A termelési franchise-hálózat a termék előállításához szükséges anyagok beszerzésére és a termék létrehozásának folyamatára terjed ki, a termékek forgalmát foglalja magában (beszerzés a termék előállítójától, nagy- és kiskereskedelem stb.). A szolgáltatási franchise rendszere a szolgáltatás teljesítésére vezető folyamatokat foglalja magában.
A franchise elméleti és gyakorlati ismertetését bővebben Darázs Lénárdnak az Új Ptk. magyarázata VI/VI. kötetének 260-284. oldalán szereplő kommentárjában (HVG-ORAC Kiadó 2014.) találhatjuk meg.
A törvény e cím alatt az áruk forgalma körében két újfajta szerződéstípust vezetett be.
2.1. A forgalmazási szerződést a Ptk. szabályozza. Ennek alanyai a szállító és a forgalmazó, tárgya pedig ingó dolgok kétszeres adásvétele. Közülük a szállító az ingó dolognak (amely ebben a vonatkozásban terméknek nevezendő) eladásához, a forgalmazó pedig a termék megvásárlására köteles. Az adásvétel célja azonban ezúttal nem a tulajdonszerzés, hanem a forgalmazó arra köteles, hogy a terméket - a piaci forgalomban - eladja; ezúttal már valóságos adásvételi szerződésről van szó: a terméket saját nevében és saját javára (voltaképpen saját haszonszerzés érdekében és saját kockázatára) adja el. Ebben a vonatkozásban már valóságos adásvételi szerződés jön létre.
A forgalmazási jogviszony - természeténél fogva - nem merül ki a két adásvételi szerződés megkötésével. Számos olyan feltétel kikötésére is szükség van, amelyek a termék forgalmazásának sikerét elősegíthetik. Ilyen például a forgalmazó által árusított termék vételárának meghatározása, az átadás módjának szabályozása (pl.: házhozszállítás, összeállítás, üzembe helyezés stb.), kedvezmények nyújtása, akciók tartása, a termék kelendőségét elősegítő módszerek kidolgozása (kirakat, a termék figyelmet keltő elhelyezése, reklámozás), amelyek alkalmasak arra, hogy a vevők közönségével megismertessék a termék tulajdonságait, minőségét és használatából származó előnyöket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
