Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Hideg Milán István: Technokrata feudalizmus, öntudatra ébredt Skynet - mit gondolna Lőrincz Lajos a mesterséges intelligenciáról? (GJ, 2026/9-10., 39-43. o.)

https://doi.org/10.59851/gj.34.9-10.5

Absztrakt - Technokrata feudalizmus, öntudatra ébredt Skynet - mit gondolna Lőrincz Lajos a mesterséges intelligenciáról?

A tanulmány a mesterséges intelligencia technológiai fejlődésének alábbi elméleti veszélyére hívja fel az olvasó figyelmét: a szakemberek folyamatosan fejlesztik a mesterséges intelligenciát, ugyanakkor "találmányaik" felett nem tudják a kontrollt megtartani, mivel azokat felvásárolják a világ leggazdagabb emberei, jellemzően a gigászi cégbirodalmak tulajdonosai. E cégvezetők a legfejlettebb mesterséges intelligencia birtokában képesek lesznek arra, hogy ledominálják az államokat akképp, hogy technológiailag fölé kerekednek az államapparátusnak. Ez a modernkori technokrata feudalizmus, amelynek elsősorban a gazdasági jogi, az uniós jogi és a közigazgatási jogi vonatkozásait járom körül tanulmányomban.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia; technológia; technokrata feudalizmus;

Abstract - Technocratic Feudalism, Skynet has Gained Self-Awareness - What Would Lajos Lőrincz Think About Artificial Intelligence?

The study highlights the following peril regarding the technological advancement of artificial intelligence: while experts continuously develop artificial intelligence, they are unable to maintain control over their "inventions," as these technologies are acquired by the world's wealthiest individuals, typically the owners of giant corporate empires. Possessing the most advanced artificial intelligence, these executives will be capable of dominating sovereign states by achieving technological superiority over the state apparatus. This gives rise to a modern-day technocratic feudalism. The economic, EU, and administrative law dimensions of which are primarily explored in this study.

Keywords: artificial intelligence; technology; technocratic feudalism;

I. Bevezetés

Lőrincz Lajos professzor szakmai munkásságának bemutatása szükségtelen a jogászok, különösképp a közigazgatási jog és a gazdasági jog művelői körében, lévén a közigazgatás-tudomány egyetlen világszervezetének, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közigazgatás-tudományi Intézetnek az elnökhelyettese volt 1986 és 1992 között.[1] Munkássága során a Magyary-iskola egyik legfontosabb vonulatát, a komplex igazgatás-tudományi megközelítést élesztette újra és vitte tovább, hangsúlyozva a politikatudomány, a szociológia, a szervezés- és vezetéstudomány közigazgatásra vonatkozó nézeteit. A rendszerváltás küszöbén mesteri látleletét adta a hazai közigazgatás problémáinak, amelyek közül napjainkban számos nehézség újból felszínre tört, de már egy másik köntösben - e "különös álruha" a mesterséges intelligencia és a digitalizáció, amely mind az állami szervek, mind a gazdasági szereplők mindennapjaira egyre jelentősebb hatást gyakorol.

Lőrincz Lajos még megmosolyogta a maga idejében, azaz a 20. század második felében kibontakozó automatizálási és gépesítési lehetőségeket a közigazgatás területén, sőt azokat egyenesen nevetségesnek tartotta az akkori formájában.[2] Ennek fényében rendkívül érdekes kérdésként merül fel, vajon Lőrincz Lajos hogyan tekintene a napjainkban egyre inkább teret nyerő mesterséges intelligenciára?

A kérdésre adott válaszát sajnos sohasem fogjuk megismerni, így talán az Amerikai Egyesült Államok sajátos közigazgatási rendszeréről vallott nézeteiből érdemes kiindulnom, lévén Lőrincz Lajos műveiben mindig is azt hangsúlyozta, hogy az USA kétségkívül a legfejlettebb tőkés ország, amely a tudományos-technikai forradalom problémáival először találkozott és ilyenformán elsőként kényszerült a közigazgatás mennyiségileg megnövekedett és minőségileg megváltozott feladataival szembenézni.

Másrészt, közigazgatás és magánigazgatás között az Amerikai Egyesült Államokban sokkal kisebb a választóvonal, mint bárhol másutt a világon: az amerikai állami és politikai élet sajátos business-kultúrán alapszik, amely álláspontom szerint még napjainkban is gyakran nagyon meglepő és furcsa az európai szemnek. E körben gondolhatunk például Elon Musk nemrég betöltött szerepére az amerikai kormányzatban, akinek különleges kormányzati alkalmazottként a pazarló kiadások csökkentése volt a feladata, ugyanakkor állami szerepvállalása mellett továbbra is ellátta az óriási és rendkívül fejlett cégbirodalma vezetésével járó mindennapos feladatait.

Visszatérve Lőrincz Lajos megállapításaira, az Amerikai Egyesült Államokban a business-igazgatás a profitszerzési cél, az eredményesség miatt kényszerülve van a legkülönbözőbb irányú közigazgatási kutatások támogatására, ösztökélésére, így meglátásom sze-

- 39/40 -

rint a magántőke bevonása révén először a tengerentúlon kell tökélyre vinni a mesterséges intelligencia használatát a közigazgatásban, és Európa csak azt követően nyúljon rendkívül bátran a mesterséges intelligencia nyújtotta valamennyi lehetőséghez, ha már az Amerikai Egyesült Államok túl van a tűzkeresztség valamennyi próbáján - e tézisem nyilvánvalóan túlzó és ezáltal vitatható, de tanulmányomban elsősorban azokra a veszélyekre kívánom felhívni a figyelmet, amelyet a mesterséges intelligencia magával hozhat szerte a világon, különösen Európában.

II. Beköszön a technokrata feudalizmus?

Rendkívüli írásában, amely "A bürokrácia jelensége" címet viseli, Michel Crozier azt fejti ki, hogy a technológia fejlődése és a technokrácia kibontakozása révén a szakembereknek, illetve a szakértőknek egyre növekvő hatalom kerül a kezébe.[3] Álláspontom szerint mindez magában hordozza annak a veszélyét, hogy a technokraták egy eljövendő új feudális rend uralkodó osztályává válhatnak, így felmerül a kérdés, hogy a jövőben egy sajátos formában "visszatér-e a feudalizmus" a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatására?

Lássuk a gondolatmenetet közelebbről, részletesebben kifejtve. Először is az a tény, hogy a technológiai racionalitás egyre több igazgatási jellegű területre tör be, a szakembereknek hatalmat ad - ebben a tekintetben a szakemberek a haladás hordozói, ugyanakkor hatalmuk változékony és törékeny, mivel az általuk készített program diktál a létrehozatalukat követően, azaz a szakemberek maguk semmisítik meg a sikereiket azzal, hogy onnantól nem ők vannak előtérben, hanem a mesterséges intelligencián alapuló program, szoftver. Sőt, e hatalom egyre kevésbé szilárdul meg, mihelyst azt más emberek kezdik el használni. A szakemberek próbálják a szakértelmükkel összefüggő titkaikat és újításaikat megőrizni, de általában nincsenek abban a tárgyalási pozícióban, hogy ezt megtegyék, különösen az üzletemberekkel szemben - így végső soron "találmányaik" gyakran a legtehetősebb emberek, azaz a multinacionális cégek vezetői kezébe kerülnek.

A fenti gondolatmenet elvezet ahhoz a végső kérdéshez, hogy meddig lesznek képesek "parancsolni" az államok a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket kiválóan hasznosító óriáscégeknek, azaz mire lesz elég az állami közigazgatás e téren? Újból feleleveníthetjük Elon Musk példáját, aki a Tesla és számos más projektje révén rendkívüli cégbirodalmat vezet, és emellett 2025-ben kiváltképp fontos kormányzati pozícióhoz jutott a világ legfejlettebb államában. Rövid, ám intenzív állami szerepvállalása során többször szó szerint baseball-sapkát fiselve állt az elegáns kosztümökben és kimért öltönyökben "klasszikus bürokrataként" megjelenő kormányzati tisztviselők között, amely kormányülésekről szóló képeket nézve az a baljós érzetem alakult ki, hogy a pszichológiai értelemben vett hatalmi játszmákat tekintve a magánigazgatás "felülmúlta" a közigazgatást, köszönhetően elsősorban annak, hogy a kutatás-fejlesztési lehetőségek terén jelentős előnyre tett szert. Elon Musk frissen "beejtőernyőzött" kormányzati szereplőként könnyedén ledominálta az akár több évtizedes közigazgatási tapasztalattal felvértezett kormányzati tisztviselőket, és "államférfiúi pályafutása" csak azon okból ért hirtelen véget, mert kis híján Donald Trump-ot, az Amerikai Egyesült Államok elnökét is leuralta a politikai jellegű hatalmi játszmáik során.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére