Az úszásoktató által a nevelésére bízott gyermekek rendszeres és folyamatos megalázása, valamint - akár önmagában nem durva - testi bántalmazása, ami sok gyermeknél szorongást és pszichoszomatikus tüneteteket is kivált, súlyos kötelességszegés, amely megvalósítja a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt.
A büntetlen előéletű vádlott általános iskolai pedagógus, testnevelés és biológia szakos tanár, aki úszást tanított tizenegy, alsó osztályos, kiskorú sértettnek.
A 1. sértett az osztálytársaival nem megfelelően végezte a feladatot, ezért a vádlott kiküldte az óráról őt és társait. Az óra végeztével a sértett a haját szárította több osztálytársával együtt, és a barátnőjével beszélgetett. A vádlott rászólt, hagyja abba a rendetlenkedést, majd olyan erővel ütött a gyermek fürdőruhás fenekének csupasz részére, hogy annak csattanását több zúgó hajszárító mellett is meghallotta a hajszárításnál segédkező egyik szülő is. A sértett ijedtségében és a hirtelen ért ütés és fájdalom miatt is azonnal sírva fakadt, a gyerekeket kísérő tanárnak is csak hosszú idő után sikerült őt megnyugtatnia. Mivel a sértett még aznap elmondta otthon, mi történt, az édesapja bement a vádlotthoz, hogy megbeszélje vele a történteket. A következő testnevelésórán a vádlott kiállította az osztály elé a sértettet, majd az egész osztálynak elmondta, "árulkodott a szüleinek", és azt követelte tőle, arra kényszerítette, hogy mutassa meg a falra csapva azt, hogy ő, a vádlott mekkorát ütött a fenekére. A vádlott e magatartásával megszégyenítette a sértettet osztálytársai előtt, kétségbe vonta szavahihetőségét, sérelmét lekicsinyelte, bagatellizálta, ami miatt a sértettnél önértékelési problémák léptek fel.
A 2. sértettnek nem volt erőssége az úszás, és nagyon zavarta, hogy a vádlott agresszíven viselkedik a kevésbé jól úszó gyermekekkel, kiabált velük, lehülyézte, bambának nevezte őket. A sértett ezért az úszásórák előtt mindig izgult, tördelte kezeit, ideges volt. A vádlott azon magatartása, hogy többször beleütött a gyermekek hasába, azért, mert rossz volt az úszástechnikájuk, szintén félelmet keltett a sértettben. Egy alkalommal a vádlott a sértett hasát összeszorított ujjával úgy megbökte, hogy nemcsak fájdalmat okozott vele, de ettől hányingere is lett. A sértett jelezte problémáját a vádlottnak, kikéredzkedett az óráról, a mosdóban hányt, majd miután visszament az órára, ismételten rosszul lett, másodszor is ki kellett mennie. E negatív élmény is olyan hatással volt a sértettre, hogy egyre többször volt rosszkedvű az úszásórák előtt, és azt követően többször hasfájásra is panaszkodott. A sértett érzelmi életében az úszásórákon átéltek olyan fokú szorongást és félelmet okoztak, amelyeket nem tudott feldolgozni, a történtek élénken éltek benne.
A 3. sértett sem szeretett már részt venni az úszásoktatáson. Rossz érzése volt, mert a vádlott sokat kiabált velük az órán, amikor kifogta egy-egy osztálytársát, azt a gyereket végig kritizálta, lehülyézte, több esetben az is előfordult, hogy kezüknél fogva rángatta meg a őket. A vádlott e magatartása miatt a sértettnek minden úszásóra előtt fájt a hasa, szorongott, az úszásórákon átélt feszültség következtében tikkelési problémája alakult ki, melynek oldására pszichológushoz kellett járnia. A vádlott a sértettnek fizikai fájdalmat is okozott, úszástechnikai hibái miatt többször megbökdöste a hasánál, illetve a karjánál fogva visszarántotta a vízben. Amikor a gyerek nem tette a vízbe eléggé a fejét, több esetben a fejére csapott, amivel fájdalmat okozott neki. A tanóra alóli felmentést kérő papírjait a vádlott több esetben nem fogadta el, e felmentések miatt többször kritizálta is őt, nyápicnak nevezve. A sértett érzelmi életében nagyfokú félelmet okozott a vádlott viselkedése, az, hogy lenyomta a víz alá, hogy megrángatta a karját, ha nem jól csinált valamit. Szorongása olyan nagy fokú volt, hogy az már pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult, has- és fejfájása volt.
A 4. sértett kezdettől fogva nem szerette a vádlott óráit, rosszul érezte magát, ideges és feszült volt az óra előtt és alatt is, mivel a vádlott rendkívül agresszíven viselkedett vele és osztálytársaival is. Bántó, sértő kifejezéseket használt a sértettekkel szemben, hülyének, bambának, bénának nevezte őket, volt úgy, hogy az egész órát végigordította, s még káromkodott is előttük. A vádlott e sértettel szemben is alkalmazta azt a módszert, hogy az ujjával erősen bökdöste alulról a hasát azért, hogy fennmaradjon a víz felszínén, amivel fájdalmat okozott neki. Az egyik úszásórán a vádlott a nyakánál fogva húzta ki a vízből a sértettet, és olyan is történt, hogy belebokszolt a hasába, a karjába, és meg is szorította a karját. A vádlott ettől a sértettől sem fogadta el a felmentésről szóló orvosi igazolást, ezzel újabb feszültséget okozva a tanulónak. A vádlott magatartása oly mértékben megviselte a sértettet, hogy annak következtében félt az úszásórák előtt, s az ebből fakadó stressz miatt az úszásórák előtt rendszeres vizelési ingere volt, és többször ki kellett ezért kéredzkednie más órák alatt is. A sértett érzelmi életében nagy fokú félelmet okozott, hogy a vádlott többször csúnyán beszélt vele, káromkodott rá, valamint a nyakát is megfogta, amikor nem teljesített jól.
Az 5. sértett volt leginkább veszélyeztetve a vádlott magatartása miatt. A vádlott nemcsak úszást és testnevelést, hanem biológiát is tanított neki, és az osztályfőnöke is volt. Éveken keresztül tartott az a helyzet, amely miatt a sértettben rettegés és alvásproblémák alakultak ki. A sértett nehezen viselte a vádlott ordibálását és megalázó bánásmódját. Előfordult, hogy a vádlott gyomron ütötte csak azért, mert levette az úszósapkáját és úgy zuhanyozott, valamint tenyérrel a tarkójánál megütötte, pusztán azért, mert nem tudott felmászni a kötélen. A vádlott a sértettet testalkata miatt többször megalázta azzal, ahogy beszélt vele, a testi adottságait és sportbéli teljesítményét negatívan minősítette. Ilyen volt, amikor a sértettet arra kényszerítet-
- 47/48 -
te, olyan helyen szálljon ki a medencéből, ahol az a sértettnek nehezen ment, s addig nem is engedte ki a vízből, míg az a sértettnek nem sikerült. A vádlott e magatartását úgy követte el, hogy az rendkívül megalázó volt a gyermek számára, mivel ezeket az eseteket és a sértett "ügyetlenkedését" az osztálytársai is végignézték. A sértett ugyan rendszeresen elmondta a szüleinek, milyen helyzetekbe került a tanórákon, viszont félt a vádlott retorziójától, ezért megkérte őket, ne tegyenek semmilyen lépést, azonban az úszás- és a tornaórán elszenvedett sérelmek miatt rettegett a tanóráktól, alvásproblémái alakultak ki és folyamatosan szorongott. A sértett érzelmi életében az úszásórák szorongást okoztak, a történtek élénken éltek benne. Érzékeny és sérülékeny gyerek lévén a vádlott pedagógiai módszere, bánásmódja traumát okozott számára.
A 6. sértett félt az úszásóráktól, e félelme miatt fájt a hasa, hányingere volt, éjszaka nem tudott megfelelően aludni, akár már az úszásórát megelőzően két-három nappal sem. Félelme azért alakult ki, mert a vádlott rendszeresen kiabált, ordítozott tanítványaival az úszásórákon, több alkalommal lehülyézte őket. Amikor egy hiányzást követően a sértett rosszul végezte a vádlott által adott feladatot, őt a sorból kiállította, a fejére ütött, majd a karját hátrarántva és felfelé tolva mutatta meg neki a gyakorlatot, miközben hülyének nevezte. Amikor a sértett próbálta mondani a vádlottnak, hogy azért nem tudja a feladatot, mert hiányzott, a vádlott pusztán annyival intézte el, hogy ezt hamarabb is mondhatta volna. A vádlott e magatartásával testi fájdalmat is okozott a sértettnek, és meg is szégyenítette őt a többiek előtt. A sértett fejét a vádlott több alkalommal a víz alá nyomta, amitől a sértett megijedt, és így alakultak ki nála azok a tünetek, amelyek miatt már úgy szállt le az iskolabuszról, hogy hasfájásra, hányingerre panaszkodott. A sértettben az, hogy a vádlott megütötte a fejét, amikor nem jól teljesített, olyan félelmet keltett, amely pszichoszomatikus tünetekben is megnyilvánult.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
