A címhez kapcsolt jegyzetben megadott számú pályázat keretében sor került annak vizsgálatára is, hogy két - különböző nagyságú, különböző megyében elhelyezkedő és különböző szerepet betöltő - magyarországi város vonatkozásában milyen igények, elvárások, elképzelések fogalmazhatók meg a jogászképzést ellátó felsőoktatási intézmények kínálata és e városok "kereslete" viszonyrendszerében. Ebben az írásban a két érintett város, Kalocsa és Kaposvár egy-egy prominens városi vezetőjével készített mélyinterjú alapján vizsgálom az interjúk alapján felmerül igények, jelzett irányok és más szempontok összefüggéseit a kérdéskörrel kapcsolatosan. Kalocsa városában az interjút Csefkó Ferenc c. egyetemi docens úr készítette Bálint József polgármester úrral, aki hosszú ideig a város jegyzői teendőit is ellátta (azaz szakmaibelinek, hozzáértőnek számít), ezen kívül a Jegyzők Országos Szövetségében is fontos tisztséget töltött be. Kaposvár Városában Kéki Zoltán főjegyző úrral Rózsás Eszter egyetemi docens készített mélyinterjút. A két beszélgetés és igényfelmérés azonos kérdéssor alapján haladt, így az esetleges azonosságok és eltérések feltárására is lehetőség nyílt.
Mindkét interjú első kérdése a bemutatkozásra irányult, azaz arra, hogy a kérdező az interjúalanyról megszerezze azokat az információkat, melyek a várossal kapcsolatos ismeretei mélységét, összetettségét mutathatják. Kérdés volt, hogy az alany menynyi ideje él a városban és mióta van városvezetői pozícióban, valamint hogyan értékeli a városvezetés tevékenységét? Másodsorban a város gazdasági helyzetének felvázolására történt törekvés, ami elengedhetetlen a differenciált megközelítéshez: a gazdasági helyzet az egyik alapvető tényezője a képzési igényeknek; a gazdasági helyzet hiányosságai esetenként éppen a képzési struktúra átalakításával, a képzési igények felmérésével és azok teljesítésével orvosolhatók (jelzem, alapvetően nem feltétlenül rövidtávon). Harmadrészt kitért a kérdőíves felmérés arra, hogy milyen a város munkaerőpiaci helyzete és mi jellemzi az elvándorlást. Negyedik kérdésként a problémák kezelésével kapcsolatban rendelkezésre álló potenciális intézkedések köre jelent meg, ötödikként pedig a munkaerő képzettségének, képzésének problematikája. Hatodikként a fentieken túli egyéb, a város fejlődését támogató tevékenységek körével kapcsolatosan nyilatkoztak az interjúalanyok, akik a mélyinterjút zárásként az azzal kapcsolatos véleményük megfogalmazásával tették teljessé, hogy a Pécsi Tudományegyetem milyen szerepben tudna leginkább a város jövőjével kapcsolatban segítséget nyújtani.
Kalocsa polgármestere a személyes életút bemutatását követően szakképzettségének elemzésére tért át, melynek során világossá vált, hogy több szakterületen is megfelelő képzettséggel rendelkezik. Baján a Vízügyi Szakközépiskolában érettségizett 1969-ben, majd a Szakaszmérnökségen dolgozott 1980-ig, közben vízügyi szakoklevelet is szerzett. Elkezdte a jogi pályát, amit Pécsett, 1985-ben sikeresen befejezett. Kezdetben elsősorban a pénzügyi jog érdekelte, disszertációját környezetvédelmi-vízügyi témából írta. 1991-ben a Vendéglátó és Kereskedelmi Főiskola önkormányzati vállalkozó szakon szerzett újabb diplomát és később - ugyancsak Pécsett - EU szakjogász továbbképzésben vett részt, szakdolgozatát az Európai Parlament fejlődésének témaköréből írta. Oktatási tevékenységet is végzett, így például a '90-es évek elején a PHARE programban jegyzőket képzett, óraadó volt a Dunaújvárosi Főiskolán, a Tomori Pál Főiskolán önkormányzati vállalkozásról, pénzügyekről, európai uniós alapismeretekről tartott előadásokat. Bevonták a közigazgatási alap- és szakvizsga bizottságokba, mindezek mellett pedig rendszeresen publikált. Alapítója - három évig elnöke, s 2011-ig a közigazgatás reformjával foglalkozó szakbizottság tagja - volt a Jegyzők Országos Szövetségének.
1985-től VB titkárként dolgozott, két év múlva pedig a Kalocsai Városi Tanács hivatalában vállalt munkát, és lett 1990 őszén az akkor megalakult önkormányzat jegyzője. Több mint 20 évig töltötte be politikamentesen ezt a tisztet. A 2010-es választások után Bátán lett jegyző 2013-ig, amikor nyugdíjba ment. Minden pozícióban és munkakörben a szakmaiság, a mérsékelt "középutasság" érdekelte,
- 129/130 -
távolságtartás a szélsőségektől, és korántsem utolsósorban az, hogy lehetőségei szerint konkrét ügyekben segítsen az itt lakóknak.
Kalocsán indult polgármester-jelöltként a 2014. évi választásokon független jelöltként, amit 57% -os támogatottsággal megnyert. Értékelése szerint a korábbi vezetés idején túlhatalmat kapott a városvezetésben a polgármesteri kabinet, és a gazdálkodással sem értett mindenben egyet, többek között, mivel sok mindent kiszerveztek (hét kft-t hoztak létre).
Bevallott célja, hogy továbbra is "középen állva", jó kapcsolatban legyen olyan politikai szerveződésekkel is, amelyek annak idején nem támogatták, s a központi állami, kormányzati szervekkel, a városi intézmények vezetőivel, a civil szervezetekkel és természetesen a polgárokkal. Az előző városvezetés által megnyert 2 milliárd nagyságrendű projekteket - egy kivételével - tovább viszik, a költségvetés stabilitását már az interjú idejére sikerült elérni, további feladatuknak tekinti az infrastruktúra fenntartását, működtetését, az elért szolgáltatási színvonal megtartását. Úgy véli, hogy fejleszteni csak akkor szabad, ha a költségvetés rendben van. Tény, hogy a Paks II. beruházás, és a mára biztossá vált Duna-híd (Kalocsa illetve Foktő - Paks) igen nagy fejlesztési, foglalkoztatási lehetőséget ad nekik és a tágabb térségnek, a több mint 40 településnek. Velük összefogva kell megalapozott terveket készíteni, és azokat megvalósítani.
Kaposvár MJV jegyzője, Kéki Zoltán szűkszavúbban, de lényegre törően mutatta be magát. Jelezte, hogy egy megszakítással 43 éve él Kaposváron, ebből 25 éve dolgozik jegyzőként, amiből megállapítható, hogy az interjúalany szakmailag magasan képzett, és a munkaköréből származó tapasztalatai rendkívül komoly tudásbázist jelent számára. A 25 év jegyzőség előtt is a városházán dolgozott, 4 évig a város pénzügyi osztályvezetője volt. A várossal kapcsolatosan a legfontosabb minősítési, értékelési pontokat a következőkben foglalta össze: Kaposvár a lakossági véleményekre nyitott város, ambiciózus, dinamikus, határozott, dolgos város, jó érdekérvényesítő, lobbizó település, ahol a városvezetés tevékenysége a lakosság körében elfogadott.
Mindkét interjúalany a közigazgatásban régóta jelen levő, nagytekintélyű gyakorlati és elméleti szakember. Meglátásaik, észrevételeik több évtizednyi tapasztalatot szintetizálnak, és megfontolásra különösen érdemesek (figyelemmel arra, hogy volt részük számos változtatásban, átalakításban, jogszabály-változásban egyaránt).
Arra a kérdésre, mely szerint "Hogyan lehetne jellemezni az Ön városát fejlettség, gazdasági körülmények, itt lakók csoportjai és legfontosabb ismertetőjegyek alapján ? Mit lát a legnagyobb problémának, mely esetlegesen hátráltatja a város gazdasági fejlődését? Mely területeken szeretne elsősorban fejlesztéseket a városban?", a két városvezető közül ismét a kalocsai polgármester adta a részletesebb, kimerítőbb választ.
Kalocsa polgármestere az interjúban részletesen megadta a város jellemzőit azok számára is, akik nem ismerősek e vonatkozásban. Eszerint "a Dunához közeli Kalocsa járási székhely, a fővárostól mintegy 110 km-re délre, míg a megyeszékhelytől, Kecskeméttől 80 km-re dél-nyugati irányban fekszik, Bács-Kiskun megye nyugati részén. Az M6-os autópálya legközelebbi csomópontja Dunaföldvár mellett található, a várostól körülbelül 40 km-re, míg az M9-os autóút keleti csomópontja alig 20 km távolságra érhető el. A városon észak-déli irányban keresztül halad a fővárost Solton, Kalocsán, majd Baján keresztül Hercegszántó szerb országhatárral összekötő 51. sz. másodrendű főút. A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Vasúti kapcsolatok tekintetében a települést északról megközelítő iparvágány köti be a repülőteret a szárnyvonalra, illetve az Ipari parkot az országos hálózatba. Délen Kiskőröstől leágazó szárny működik, melyen a személyforgalom szünetel, viszont a teherforgalom akadálytalanul zajlik. Vízi úton is megközelíthető a település, a Duna mindössze 3 kilométerre található, Meszesnél személyhajó-kikötő, míg Foktő-Barákánál tranzitforgalomra alkalmas, jelenleg nem működő, újraéleszthető kikötők találhatóak.
Kalocsa gazdasági súlyát és szerepkörét érintően említésre kerül a Bács-Kiskun 2020 megyei területfejlesztési programban, mely a várost munkaerő piaci vonzásával jellemzi, de alapvetően Kalocsa és térsége közepes aktivitást mutat a cégek mennyiségében. A vállalkozók minden, az üzletvitellel kapcsolatos szolgáltatást helyben (térségen belül) meg tudnak találni. A városban a regisztrált vállalkozások száma 2013 évben 2 589 darab volt, ez 2011 évhez képest 66 darab vállalkozással több. Azonban a működő vállalkozások száma az elmúlt év statisztikája alapján folyamatos csökkenést mutat.
A foglalkoztatottak nagy része a szolgáltatás területén dolgozik, az ipar és a mezőgazdaság szerepe együtt teszi ki az összes vállalkozás egynegyedét. A legkisebb mértékben a mezőgazdasági cégek vannak jelen, ebből is mindössze 3,3 %-ot adnak.
- 130/131 -
Települési szinten a foglalkoztatottak számaránya nehezen lenne értelmezhető, hiszen jelentős a vidéki lakhelyű, de a városban dolgozók száma. A KSH 2011-es népszámlálási adata szerint 6847 kalocsai dolgozik. Az álláskeresők közé belépők 78,5 %-a korábban fizikai munkakört töltött be, 21,5 százalékuk pedig szellemit. Az alacsonyan képzett munkaerő részére a közfoglalkoztatás, a termelői oldalon pedig a különféle betanított foglalkozások (fémmegmunkáló gépkezelő, műanyag fröccsöntő gép-kezelő, egyszerű összeszerelő feladatok) illetve a mezőgazdasági és építőipari segédmunkák nyújtanak lehetőséget.
Bács-Kiskun megye gazdaságában a Kalocsára jellemző tendenciák kicsit eltérően jelentkeznek, ugyanis megyei szinten a mezőgazdaságnak (6,6 %) nagyobb, míg az iparnak (18,9 %) kisebb jelentősége van a szolgáltatásokhoz képest.
Kalocsát az alacsonyan képzett munkaerő és a magas munkanélküliségi ráta jellemzi. A mezőgazdasági hagyományokra való tekintettel az idősödő korosztály elsősorban a mezőgazdasági szakterülethez ért, mely a gépiesítést követően kevés embert foglalkoztat.
Kalocsára nem jellemző a K+F tevékenységű szervezetek jelenléte. A fűszerpaprika vezérnövényhez kapcsolódik a térség egyetlen kutató bázisa, a Kalocsai Fűszerpaprika Kutató és Fejlesztő Kht. A K+F és innovációs láncok népszerűsítése érdekében az Önkormányzat a 15 évre szóló Zöld Kapu Program zöld tudásbázis intézményrendszer pillére keretében kitűzte a tudományos kutatások és innovációk támogatását.
A fő gazdasági és szolgáltató területek külső munkahelyi övezetet alkotva fogják körül a várost, elsősorban északi, keleti és déli irányból. Elhelyezkedésüket a közlekedési kapcsolatok (51-es főút, vasút) is befolyásolják. Adottságait tekintve jelentős potenciál van a mezőgazdaságban, azonban a feldolgozó kapacitások visszaszorulása miatt a gazdasági struktúra az ipar felé mozdult el. A város, térségének szolgáltató központja is egyben, amely turisztikai centrum szerepében is megnyilvánul.
Erősségeink a gazdaság szerkezet és dinamika, a jelentős feldolgozó-ipari kapacitás, a mezőgazdaság hagyományos szerepe a települési identitásban, jó ellátással bíró ipari parkok és gazdasági területek jelenléte, valamint az, hogy a város térségének szolgáltató központja.
Gyengeségeink közül kiemelendőek a beszállítói láncok, vertikumok, vállalatközi együttműködések hiánya, a vállalati méret egészségtelen szerkezete, s a turizmusban zajló defenzív folyamatok, a népességfogyás, fokozatos elöregedés.
Jövőképünk illeszkedve a különböző EU-s, hazai országos és megyei fejlesztési dokumentumokhoz 2030-ig határozza meg a város fejlődési irányait, ennek kulcsmondata az 'innovatív, vonzó, élhető város'. Ez elsősorban iránymutatást jelent a városnak, amely mentén mind a jelenlegi Integrált Városfejlesztési, Településfejlesztési Stratégia célrendszere, mind a település hatályos, mind a következő időszakok gazdasági programjai készülnek. A jövőkép eléréséhez három átfogó cél került meghatározásra, mely célok mindegyike egyaránt segíti mindhárom irányvonal (innovatív, vonzó, élhető) követését.
Átfogó célunk az innovatív helyi gazdaság erősítése. Ezen belül kiemelten fontos a térségen belüli és térségközi elérhetőség fejlesztése, amely új befektetések megalapozója lehet. A kitűzött célok segíthetik egy befektetésbarát települési környezet kialakítását, magas hozzáadott értéket termelő ágazatok meghonosítását, valamint a tudásbázisra építő kvaterner szektor kiteljesedését, a települési környezet fejlesztését.
A célrendszer elsőszámú prioritásai közé tartozik a helyi adottságokra építő gazdasági struktúra - agrárvertikumok, beszállítói láncok kialakítása, a gazdaság belső szimbiózisának erősítése.
A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerültek megfogalmazásra, így a térségi és térségközi elérhetőség fejlesztése, a foglalkoztatás növelésének elősegítése, az integrált turisztikai termékfejlesztés, a város közösségi tereinek fejlesztése a településen belüli átjárhatóság javítása, a közösségi élet, az intézményi környezet és a lakókörnyezet, szegregált területek fejlesztése.
Mindezek mellett fontos meghatározni, hogy mely területeket szükséges erősíteni, mely területek igénylik a figyelmet, adott esetben mely területeken van plusz forrás bevonására abszorpciós kapacitás, s érdemes a mikro- és kisvállalkozások működését segítő eszközöket is tervezni.
Gazdaság programunk középpontjában a vállalkozásfejlesztés, a befektetés ösztönzés, a helyi gazdasági infrastruktúra, az egészségügyi, szociális ellátás a fenntartható turizmus fejlesztése és a gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés áll.
Megnevesítve a legfontosabbat, a "Kalocsa Szíve" kiemelt turisztikai akciófejlesztési programot említem (2,3 Mrd), mely már eddig is jelentős eredményeket hozott (pl. Tájház), de befejezés előtt áll a Látogató Központ, jó ütemben halad a Schöffer Múzeum és Torony rekonstrukciója, a Szentháromság tér körüli részek és az Érsekkertben tervezett létesítmények előkészítése".
Kéki Zoltán jegyző jellemzése alapján Kaposvár a Dunántúl egyik legfejlettebb, legdinamikusabban fejlődő települése, az élelmiszer-feldolgozás, a gépipar, az elektronikai termékgyártás és a turisztikai kínálat, - elsősorban a városkörnyéki természeti
- 131/132 -
értékek turisztikai kínálata - meghatározó. Regionális viszonylatban az átlagosnál jobb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezünk. Egyetemi város, püspöki székhely, a kiépült szolgáltatások rendszere jól működik, de elöregedő a népesség, viszonylag alacsonyak az átlagbérek.
Problémának tekinthető a gyorsforgalmi út hiánya, dél-dunántúli régió, illetve belső Somogy viszonylagos elmaradottsága, minőségi szálláshelyek alacsony száma és a befektetői érdeklődés intenzitása sem elégséges.
A négy a legnagyobb problémának az interjúalany tehát az elöregedő népességen (ami egyébként ez egész országra jellemző), a viszonylag alacsony átlagbéreken túl az előbbieket jelöli meg. Értelemszerűen látszik, hogy a gyorsforgalmi út hiánya az össze többi tényezőre negatívan hat és e problémákat erősíti. Ehhez kapcsolódóan az M7 autópálya irányában kiépíteni szándékozott gyorsforgalmi út (autóút) terve várhatóan enyhít majd a problémák súlyán.
A fejlesztéseket is a problémák megoldása vonatkozásában keresi az interjúalany: az előzőekből adódóan ezeket gyorsforgalmi út, befektetési lehetőségek infrastrukturális feltételeinek javítása, szálláshely-fejlesztés és az energiahordózókban megújuló város filozófiája mellett történő fejlesztések, korszerűsítések körében látja. A filozófiájaként megfogalmazta: élhetővé város legyen Kaposvár.
Milyen következtetések vonhatók le az interjúból? Mindkét városvezető jól látja és jól összegzi a felmerülő problémákat, nehézségeket, nem tekintve el a gyengeségektől sem, kitérve az adott várossal kapcsolatos nehézségekre.
Kaposvár, mint megyei jogú város értelemszerűen kedvezőbb helyzetben van, figyelemmel arra, hogy a város polgármestere hosszú ideig meghatározó szereplője volt az Országgyűlésnek és a többséggel rendelkező kormánypártnak jelenleg is prominens politikusa. Ez a kapcsolatrendszer pedig a városfejlesztéshez is sok segítséget nyújthat, másrész egy megyei jogú város általában kedvezőbb helyzetben van, mint más városok.
A problémák, gondok mellett azonban (talán az interjúkérdésekből fakadóan is) kisebb szerepet kapott a válaszadásokban a lehetséges megoldások megfogalmazása. Értelemszerűen ebben a konstrukcióban az általános jellemzők megfogalmazása kellett, hogy álljon, ám a részletek kibontása (ami nyilvánvalóan megtörténik az adott városban) adja a fejlődési lehetőségek feltérképezését, az elképzelések realitásának szintjét.
Ilyen általános válasz volt például a vállalkozásfejlesztés igényének megfogalmazása (konkrét differenciálás nélkül), a befektetés ösztönzés, a helyi gazdasági infrastruktúra, az egészségügyi, szociális ellátás a fenntartható turizmus fejlesztése és a gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés kívánalomként állítása. Kalocsa esetében elhangzott, hogy "jelenleg nem működő, újraéleszthető kikötők találhatóak", ám ezekkel kapcsolatban az elképzelések nem jelennek meg az interjúban. Ugyanilyen jellemző, hogy "a működő vállalkozások száma az elmúlt év statisztikája alapján folyamatos csökkenést mutat", valamint "Gyengeségeink közül kiemelendőek a beszállítói láncok, vertikumok, vállalatközi együttműködések hiánya, a vállalati méret egészségtelen szerkezete, s a turizmusban zajló defenzív folyamatok, a népességfogyás, fokozatos elöregedés".
A problémák felismerése előremutató és hasznos, ezt azonban a helyi szinten megjelenő cselekvési, intézkedési elgondolásoknak kell követniük.
Kalocsa polgármestere e kérdéssel kapcsolatban is részletes helyzetképet nyújtott az interjúban. Eszerint "a Bács Kiskun megyei 9%-os átlaghoz képest Kalocsa a 11%-os munkanélküli arányával egy kicsit az átlag felett van, de a megye többi területéhez (településéhez) képest középen helyezkedünk el. Azonban megfigyelhető hogy az előző hónapokhoz képest és egy év távlatából nézve is csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. Megyei és járási szinten is csökkent a számuk. A foktői (Kalocsától 4 km-re fekvő község) nagyberuházásnak természetesen van hatása a foglalkoztatásra, és nem csak a Glencore (Európában is jelentősnek számító növényiolaj előállító vállalat), hanem az ott tevékenykedő egyéb vállalkozások révén is. Maga a cég gödöllői, de a munkavégzés itt folyik az üzemben Foktőn, állandó a fluktuáció a cégnél, pl. targoncavezetőket, karbantartókat, takarítókat folyamatosan keresnek felvételre. Elsősorban a kormány gazdaságélénkítő intézkedései, emellett azonban számos dolog befolyásolja a foglalkoztatottság alakulását, pl. hatással van az álláskeresési ellátások időtartalmának csökkentése és a közfoglalkoztatás is. Az arányok kedvéért: 2015 júliusában a járásban 2508 fő regisztrált álláskereső volt és 1145 fő dolgozott közfoglalkoztatásban.
A közfoglalkoztatás Kalocsa városát 300-350 fővel érinti átlagosan, de időszakonként vannak eltérések. A Kistérségi Startmunka mintaprogramokban dolgoznak a legtöbben (2015 januárjában 265 fő, júliusban 242 fő), az országos közfoglalkoztatási programokban (Vízügy, Katasztrófavédelem, Rendőrség, KLIK stb.) 60-75 fő. A hagyományos közfoglalkoztatásban is mindig vannak dolgozók (eltérő létszámban) 20-50 fő. Kalocsa lakosainak száma
- 132/133 -
17.412 fő, ebből az aktív korúak száma 7.819 fő, melyből 6847 fő foglalkoztatott és 972 fő munkanélküli 5458 fő inaktív kereső és 3865 fő eltartott a KSH 2011-es adatai szerint. A lakosok, végzettségüket tekintve más városokhoz hasonlóan csoportosíthatók. Így: alapfokú: általános iskolai végzettség nélkül, általános iskola; középfokú: szakiskola, szakmunkás képző, gimnázium, szakközépiskola, technikum; felsőfokú: főiskola, egyetem. A KS 2011. évi népszámlálási adatai alapján Bács-Kiskun a megyék közötti rangsorban az utolsó harmadban helyezkedik el mind az érettségizettek, mind a diplomások száma tekintetében. A középiskolát végzettek aránya 10%. A diplomásoké 5,4 százalékkal marad el az országos átlagtól.
A megye városi átlagait nézve a 15 évnél idősebbek közül a legalább az általános iskola 8. osztályt elvégzettek aránya 93,5%, a 18 évnél idősebbeknél a legalább érettségivel rendelkezők: 39,7%-ot mutatnak, a 25 évnél idősebbeknél az egyetemi végzettségűek aránya 13,4%. A nőknek magasabb az iskolai végzettsége, mint a férfiaknak Ezek az arányok nagyjából Kalocsára is érvényesek. A KSH 2011-es népszámlálási adatai, melyek a 7 évnél idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettsége szerinti arányokat mutatják, a következők tűnnek ki Kalocsa vonatkozásában: az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 210 fő, az 1-7 osztályt 1750 fő, míg a 8 osztályt 4020 fő; középfokú iskolai érettségi nélküli szakmai oklevéllel 3792 fő rendelkezik; érettségivel pedig 4086 fő - az egyetemet, főiskolás végzettek száma 2278 fő. A kalocsai vállalkozások jelentős része családi mikro- és kisvállalkozás, ami a megyei összes mikro-vállalkozás közel 3,8 százalékát teszi ki, a kisvállalkozások mintegy 3,3 százaléka található Kalocsán.
A legtöbb vállalkozás a kereskedelem és gépjárműjavítás területén működik (262), de jelentős a feldolgozóipari (117) illetve szakmai, tudományos, műszaki tevékenységi területen (135 darab) működő vállalkozások száma. Annak ellenére, hogy a foglalkoztatásban szerepük kicsi, 37 mezőgazdasági vállalkozás működik a városban, de ennek oka lehet a vállalkozások jó gépesítettsége is. A város legnagyobb foglalkoztatója a kórház. Jelentős létszámot adnak Kalocsa város intézményei is. 250 főnél többet foglalkoztató nagyvállalat nem csak a városban, de a térségben sincs. Jelentősebbek: Kalocsai Fűszerpaprika Zrt (150 fő), Kaloplasztik (140 fő), Adorján Text Kft (120 fő), Emika Zrt, (110 fő), Budamobil és a Híd-Coop (100 fő).
Az elvándorlást illetően a kevés munkahely és a minimálbéres állások késztetik az embereket nem egy esetben hogy nagyobb városokba, vagy külföldre vándoroljanak. Sajnos emiatt folyamatos népességveszteség jellemzi a várost. Ez együtt jár egyrészt az aktív korúak csökkenésével, amivel bizonyos szakmákban munkaerőhiány alakulhat ki, másrészt az idős korosztály részesedésének növekedésével, ami a szociális-egészségügyi ellátórendszerekre ró egyre magasabb terhet. Mind a foglalkoztatottság, mind a jövedelmi helyzet terén Kalocsa, járásának legjobb értékekkel rendelkező települése, mégsem tud elég munkahelyet biztosítani.
Véleményem szerint egyébként kifejezetten nem köthető az elvándorlás valamilyen szakma, foglalkozás speciális hiányához. Általában jellemző, hogy a felsőfokú tanulmányok miatt a várost elhagyó fiatalok a diploma megszerzése után nem jönnek haza Kalocsára, hanem ott maradnak a nagyvárosokban. Sokan a magasabb kereseti lehetőség miatt mennek külföldre, általában idősgondozást, mezőgazdasági idénymunkát, vendéglátó-ipari munkát vagy húsipari, építőipari munkát vállalnak. Leginkább Ausztria és Németország, ritkábban Anglia, Svájc, Hollandia a célország".
E kérdéskörrel kapcsolatban a kaposvári interjúalany is számos sajátosságot, adatot mutatott be az interjút készítőnek. Elmondása szerint "Közmunkában mi is - mint bármely más megyeszékhely - intézkedünk. Jelenleg közel 1000 személy dolgozik közmunka-program keretében. Szándékunk megfogni és betelepíteni azokat a minőségi és helyi ipar számára fontos szakembereket, aki jelenleg hiányoznak. Ezért 1 forintos telkeket kínálunk lakásépítéshez, fecskeházat építettünk, ahol 5 évig értelmiségi házaspárok lakhatnak, amíg megalapozzák a jövőjüket Kaposváron. Van egy 'Visszavár Kaposvár' programja a városnak, ösztöndíjat adunk olyan szakmában tanulóknak, akikre szüksége van a városnak, pl. mérnökök stb., ösztöndíjakat működtetünk, szakember bérlakásokat most építünk majd 30-at vagy 77 db-ot, tehát van egy programunk, amely azt célozza, hogy munkahelyeket hozzunk létre, és hogy tovább csökkentjen a munkanélküliség. Mutatok statisztikai adatokat a munkanélküliségről, ezt össze lehet hasonlítani Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy) és itt vannak a kaposvári mutatók, illetve a megyeszékhelyi adatok is. A vállalkozások számáról több mutatót is lehet látni, és azt is, hogy honnan származnak ezek az információk. Mi minden évben viszünk egy előterjesztést a város gazdasági helyzetéről a közgyűlés elé. Rendszeresen mérjük ezeket az adatokat (aktív korú népesség, elérhető munkahelyek száma, szaktudásúak száma, vállalkozások száma, végzettség alapján mérhető csoportok.)
Az elvándorlás nem jelentős, a migrációs indexünk nem rossz. Sajnos a kvalifikált fiatalok mennek el, vagy nem jönnek vissza, ez problémát okoz. Illetve a mobilis, főiskolai végzettséggel nem rendelkezők, akikben megvan a fiatalos lendület. A kvalifikáltak általában a fővárosban keresnek boldogulást, az egyéb rétegek pedig külföldön, első-
- 133/134 -
sorban Ausztriában próbálnak munkát találni. Ennek oka a több jövedelem reménye, az építőipari munkahelyek hiánya, (nagyon sok építőiparos megy ki), nemcsak a kvalifikált felsőfokú végzettek, hanem a szakmunkások közül is rengetegen (festő, kőműves stb.) járnak ki Ausztriába dolgozni. Kaposváron gyakorlatilag nincs sem közepes, sem nagyobb építőipari cég. Ebből következően nem tudnak munkát kínálni az építőiparban végzett szakmunkásoknak. Ők kényszerűen másutt keresik a boldogulást, és aki nem találja meg Pécsett, vagy pl. Zalaegerszegen az külföldre megy dolgozni. Ezen kívül a vendéglátó-ipar - Ausztriával összefüggésben, pl. a sí-turizmus - viszi még el a fiatalokat, tehát a szakmunkásképzőben végzetteket.
A csökkenő gyermeklétszám következménye, hogy az utóbbi időben a pedagógusok, szociális munkások álláshelye is csökkent.
Mindkét város esetében megjelennek a vezetők részéről a problémákra adott megoldási elképzelések is, melyek közül a megvalósultakat be is mutatták az interjúalanyok. Ezek (a megvalósultaktól eltekintve) értelemszerűen az általánosságok szintjén mozognak, másrészt a város és annak vezetői által kevésbé befolyásolhatóak (pl. népesség elöregedése, elvándorlás, munkanélküliségi problémák). E problémák számos esetben összefüggenek más probléma meglétével, így például az adott város megközelíthetőségének kérdésével. Ezzel kapcsolatban érdemes jelezni azonban, hogy a megközelíthetőség javítása önmagában nem elég, sőt, más tényezők javítása nélkül eleinte negatív hatást is eredményezhet (így például azt, hogy éppen a helyi lakosok, fiatalok fognak más, nagyobb városba utazni tanulási céllal, mivel éppen a másik irányba is megnyílik az egyszerűbb elérés lehetősége).
A problémákat kezelő intézkedések vonatkozásában mindkét városvezető kiemelt figyelmet fordított az interjúban a megvalósult vagy folyamatban levő fejlesztési irányokra, tervekre, illetve megfogalmaztak a jövőre nézve vonatkozó igényeket, szükséges lépéseket is.
Bálint József polgármester szerint "a legfontosabb, Kalocsa térségén is jóval túlmutató gazdasági-társadalmi, foglalkoztatási, fejlesztései lehetőséget jelent a Kalocsa - Paks Duna híd megépítésének elősegítése. E mellett az Ipari parki területek értékesítése, kedvező feltételek biztosítása a vállalkozások számára folyamatos teendőnk.
A regisztrált álláskeresők felvételének bértámogatása és a hiányszakmákban történő tanfolyamok indítása a munkanélküliség és az elvándorlás csökkentésére is kiható intézkedéseket jelentenek. A vállalkozások számára a minél kedvezőbb feltételek biztosítása elengedhetetlen, ha új cégeket szeretnénk ide csábítani. Ehhez fontos intézkedések kellenek, mint pl. a telephely biztosítása és az engedélyezési eljáráshoz való gyors segítségnyújtás. A célul tűzött intézkedések többségének megvalósításához anyagi forrásra lenne szükség pl. az ipari park fejlesztéséhez, vállalkozások támogatásához, álláskeresőknek a hiányszakmában történő tanfolyamok indításához".
Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője a problémák megoldása vonatkozásában az alábbiakban foglalta össze a tevékenységi irányokat, a szükséges lépéseket és az azokhoz elengedhetetlenül kellő feltételeket: "Szakemberek letelepedését segítjük, ipari parkot fejlesztettünk nemrég, infrastruktúra kiépítését pénzügyileg támogatjuk, eseti támogatásokat, adminisztratív segítséget nyújtunk. Ha nálunk egy nagyobb beruházás elindul, akkor kijelölünk egy embert, akinek a feladata az ügyintézés felgyorsítása, (pl. mielőbbi építési engedélyhez, működési engedélyhez jutás stb.,) tehát az adminisztrációs terhek csökkentésében segíti az érintetteket. Korábban már beszéltem a szakember-lakásokról, fecskeházról, forintos telkekről, ösztöndíjakról, ezek is a szakemberek letelepedését célzó intézkedések.
A vállalkozásfejlesztési kérdések kapcsán folyamatos igényfelméréseket végzünk a városban. Polgármester úr és én is rengeteg gazdasági-vállalkozói fórumon veszünk részt. Megkérdezzük az embereket: mit szeretnének, hogyan szeretnék stb. Van egy hírlevelünk, amit csak a gazdálkodó szervezetekhez juttatunk el, ebben kérdéseket teszünk fel, tájékoztatunk (pl. arról, hogy milyen pályázatok, milyen lehetőségeik vannak, mit jelezzenek, milyen igényeik vannak). A pályázati kiírások előtt is végzünk - a gazdálkodó szervezetek körébe - igényfelmérést. Miután megvan az, hogy hányan vannak, akik eszközfejlesztésben, termékbővítésben gondolkodnak, kik azok, akik az exporttermékek körét bővítenék, vagy termékváltást szeretnének megvalósítani, azt próbáljuk elérni, hogy majd a támogatások kiírásában is megjelenjenek azok a célok, amelyeket a megszólított gazdálkodó szervezetek megfogalmaztak.
20 éve már, hogy bevezettük azt a rendszert, hogy a szakképzési rendszerünk alakításáról is mindig egyeztettünk, milyen szakemberekre lenne szükségük stb. Ez egy nagyobb párbeszéd a gazdálkodó szervezetekkel, természetesen a kamarát is bevonva. Intézkedéseink kiemelt célterülete a vállalkozásfejlesztés támogatása, a pályázataink ennek megfelelően alakítása.
- 134/135 -
Ami a támogatásokat illeti: mindenütt elmondjuk, hogy nagyon fontos a közlekedés fejlesztése, és ez nemcsak a gyorsforgalmi utat jelenti, hanem a vasútfejlesztést is. Az, hogy Budapestre csak két olyan vonat megy Kaposvárról, ahol nem kell átszállni ez elképesztő, és az, hogy ma Budapest elérhetősége a 100 évvel ezelőtti menetrendhez képest 5 perc hátrányban van, ez is mindent elmond. Közben a város a Budapest-Zágráb-Rijeka vasútvonal mellett fekszik. Tehát út- és vasútfejlesztésre, betelepülő ipari cégekre van szüksége a városnak. Most épp egy török és egy spanyol cég települt Kaposvárra, de törekszünk arra, hogy még több céget hozzunk városunkba. Mindkettőnek örülünk, hiszen gépgyártással foglalkoznak, és ez az iparág jellemző a településre.
Emelkedő átlagkeresetek kellenének - ezt nagyon fontosnak tartjuk -, mert ezek nagyon alacsonyak a városban, a lakossági hitelezés feltételeinek javításán próbálunk még valamit csiszolni a pénzintézetekkel. Magyarul, mozduljon meg egy kicsit a piac, egy kis keresletnövekedést szeretnénk elérni, hiszen abban a pillanatban, amikor az építőipar megmozdul (lakások építése stb.), az húzná a helyi lakosságot is".
A problémák (legfőképpen gazdasági jellegű problémák) tekintetében a két városvezető álláspontja és elképzelési iránya számos ponton egyezik. Mindketten jelentős szerepet tulajdonítanak az ipari parkoknak, az azon található telkek árusításának. Megjegyzendő, hogy az ipari park léte önmagában még nem garancia a fejlődésre, mivel más, akár adminisztratív, akár infrastrukturális nehézségek esetén az ipar csupán emiatt nem fog az adott városba áramlani, amikor kedvezőbb sajátosságokkal rendelkező ipari parkot is talál - például Budapest környékén.
Hasonlóan mindketten kiemelt szerepet tulajdonítanak a tanfolyamok szervezésének, azaz a munkaerő és a lakosság képzettségi szintjének növelésének. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos szerepe van az igények felmérésének, mivel a felesleges, nem használható tudást nyújtó tanfolyamokba fektetett energia nagy részben nem fog megtérülni. Kaposvár jegyzője utalt is rá ezzel kapcsolatban, hogy a városban rendszeresek az igényfelmérések, mégpedig nem csak ezzel a területtel, hanem más gazdasági igényekkel összefüggésben is.
Mindketten kiemelten fontosnak tartják a támogatások szerepét, mind az anyagi jellegű, mind az adminisztratív jellegű segítség vonatkozásában. Megjegyzendő, hogy a vállalkozások támogatásakor kiemelten kell figyelni az EU elvárásaira, így például a diszkrimináció tilalmának megvalósulására. Fontos és jelentős lépés, hogy Kaposvár esetében a nagyobb projekteknél kifejezetten ezért felelős személyt bíz meg a város a segítségnyújtás, támogatás koordinálásával. A város vezetői aktívak az egyeztetéseken, igények felmérésében; a vállalkozásoknak külön hírlevél készül. Megjegyzendő, hogy ezt a feladatot immár vagy át lehet terhelni az MKIK helyi szervezetére (amelyik maga is ellát ilyen hírlevél-tevékenységet), vagy indokolt a velük való koordináció, hogy a vállalkozásokat ne terheljék túl az esetlegesen több irányból megjelenő, azonos tartalmú információk.
Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a jelzett intézkedések (szakember letelepedés-segítése, bértámogatások) vonatkozásában számos más tényezőnek is meg kell lennie a sikerhez, illetve a megfogalmazott igények (közlekedésfejlesztés elengedhetetlensége) gyakorta (sőt leginkább) nem a városvezetőkön múlnak, így arra csak hatást tudnak gyakorolni, érdemi alakító szerepük tehát nem minden esetben várható el. Hasonló a helyzet az alacsony keresetek megemlítésével összefüggésben, illetve azzal a - Kalocsa Városa vonatkozásában megfogalmazott - igénnyel kapcsolatban, miszerint a célok megvalósításához "anyagi forrás kellene".
A mélyinterjú során ezzel kapcsolatban több kérdést is feltettek az interjúztatók; ezeket a válaszokkal együtt szintén indokolt összefoglalóan idézni, majd levonni néhány tanulságot.
"Vannak olyan területek, ahol munkaerőhiány mutatkozik a városban? Melyek ezek? Vannak tipikusan olyan szakterületre, szakmára specializálódott munkavállalók, akik jelenlegi végzettségükkel nem vagy csak nagyon nehezen tudnak a városban elhelyezkedni?
Nálunk szinte minden szakmunkát igénylő terület, mint a kőműves, bolti eladó, géplakatos, munkaerőhiányt jelent. A túlképzett, diplomás, vagy több diplomás szakemberek nehezen tudnak a városban vagy a térségben elhelyezkedni. Kiemelten nem mondható el egyetlen szakmában sem, hogy túl sokat képeztek volna belőle. Adott személyre vonatkoztatva viszont a túlképzettség sokszor előfordul. Az elhelyezkedési nehézségek miatt gyakran látnak el olyan állásokat az emberek, amelyeknél többre lennének képesek. Találkozhatunk felsőfokú végzettségű bolti árufeltöltővel vagy eladóval, közgazdász végzettségű adminisztrátorral, vagy ami még jellemzőbb, érettségizett takarítókkal, présgépkezelőkkel".
"Most felsorolok néhány képzési területet, kérem, hogy mindegyik esetén mondja meg, hogy Ön szerint mekkora relevanciája van a város gazdasági fejlődése szempontjából, illetve lenne-e rá Ön szerint lakossági igény.
- európai uniós ismeretek
- gasztronómiai és turisztikai ismeretek
- 135/136 -
- gazdasági, vállalkozási ismeretek
- idegen nyelvek ismerete
- informatikai ismeretek
- jogi ismeretek
- kereskedelmi ismeretek
- munkaerő piaci ismeretek és karriertervezés
A város szempontjából úgy vélem, hogy egyáltalán nincs, vagy kevésbé van jelentősége a következőknek: európai uniós, gazdasági, vállalkozási, informatikai, jogi, munkaerő piaci ismeretek és karriertervezés. Ugyanakkor jelentős szerep tulajdonítható a gasztronómiai és turisztikai, az idegen nyelvi és a kereskedelmi ismereteknek.
Ha a lakossági igény oldaláról vizsgáljuk, szerintem egyáltalán nincs jelentősége az európai uniós, és a jogi ismereteknek, s valamivel nagyobb figyelmet érdemelnek az informatikai ismeretek. Viszont jelentős mértékű figyelem kísérheti a következőket: gasztronómiai és turisztikai, gazdasági, vállalkozási, kereskedelmi, munkaerő piaci ismeretek, és karriertervezés és az idegen nyelvek ismerete".
"Vannak olyan területek, ahol munkaerőhiány mutatkozik a városban? Melyek ezek? Vannak tipikusan olyan szakterületre, szakmára specializálódott munkavállalók, akik jelenlegi végzettségükkel nem vagy csak nagyon nehezen tudnak a városban elhelyezkedni?
Jelenleg tartós munkaerőhiányról nem beszélhetünk. Átmenetileg van pl. a Videotonnál, ahol háztartási eszközöket gyártanak (pl. porszívó, hajszárító stb.), itt időként előfordul hiány, de ezt nem jegyezzük, mert általában segédmunkáról van szó (pl. karácsonyi ünnepek előtti csomagolás, dobozolás stb.).
A nehezen elhelyezkedő szakterületekre, szakmákra specializálódott munkavállalók közül, a pedagógusok, illetve a kulturális és humán menedzserek, továbbá a csak érettségivel rendelkezők, (akiknek semmilyen szakképzettségük nincs), valamint az építőipari szakmunkások emelendők ki. Kulturális, humán menedzser szakterületen a túlképzés, pedagógusok esetén gyermekszületések számának csökkenése okozza a meglehetősen nehéz elhelyezkedést. Szakképzettség nélküli 'csak' érettségizett munkaerőre nincs igény sehol, az építőipar pedig évek óta szinte áll. Amikor idejöttem, 1000 körül volt évente az elhalálozók száma, és az élve születések száma is. Most a halálozási statisztikánk nem nagyon változott, de az élve születések száma csak 500 körülire tehető. Nyilvánvaló ez az ország többi településére is igaz, de nálunk ez azért hatványozottan igaz, mert van óvónő- és tanítóképzés is a főiskolán, sokan mennek oda, hogy helyben tanulhassanak, talán többen is, mint kellenének".
"Most felsorolok néhány képzési területet, kérem, hogy mindegyik esetén mondja meg, hogy Ön szerint mekkora relevanciája van a város gazdasági fejlődése szempontjából, illetve lenne-e rá Ön szerint lakossági igény.
| egyálta- lán nem | kevésbé | jelentős mérték- ben | |
| európai uni- ós ismeretek | X | ||
| gasztronó- miai és tu- risztikai ismeretek | X | ||
| gazdasági, vállalkozási ismeretek | X | ||
| idegen nyel- vek ismerete | X | ||
| informatikai ismeretek | X | ||
| jogi ismere- tek | X | ||
| kereskedel- mi ismeretek | X | ||
| munkaerő piaci ismere- tek és karri- ertervezés | X |
A fenti interjúeredményekből több érdekes következtetés is levonható. Egyrészt látható, hogy az a tendencia, mely szerint a képzett szakmunkások számos esetben más nagyvárosban, Budapesten vagy éppen külföldön keresnek munkalehetőséget, Kalocsa és Kaposvár esetében is jelen van. Az interjúalanyok ugyanis kifejezett utalás tettek az egyes területeken fennálló szakmunkás-hiányra, amit megerősített az a megállapítás is, hogy a szakképzettség nélküli érettségi önmagában szinte semmit nem ér a munkaerőpiacon. Az érettségi tehát vagy szakmunkás-képzettséggel kell, hogy párosuljon, vagy a felsőoktatás felé vezető út feltételeként kell megjelennie. Az interjúkból az is látszik azonban, hogy önmagában ez sem minden esetben járható út. A kaposvári interjú a tanítóképzésben részt vevő esetlegesen túl nagy számára is utal, míg a kalocsai interjú is rámutat, hogy a nem megfelelő (azaz piaci igénnyel nem találkozó) végzettség gyakran funkcióját veszti, azaz felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem megfelelő munkakörben (pl. bolti eladóként) tevékenykednek. Mindez arra is utal, hogy munkaerő-piaci kereslet-kínálat közötti szinkron megteremtése még várat magára: ezt részben a vállalkozások körében végzett igényfelmérések teremthetik meg.
- 136/137 -
A szükségesnek gondolt végzettségek, képzettségek vonatkozásában meglepő, hogy az informatikai jellegű szaktudást egyik interjúalany sem helyezte a legfontosabbak közé. Mindegyikük fontos szerepet tulajdonított viszont a gasztronómiai, turisztikai ismereteknek, azaz a szolgáltatóiparral kapcsolatos képzettségeknek. Kaposvár esetében a vállalkozási, kereskedelmi ismeretek köre is e kategóriába került. Kalocsa esetében részben éppen fordítva: az interjúalany szerint "egyáltalán nincs, vagy kevésbé van jelentősége a következőknek: európai uniós, gazdasági, vállalkozási, informatikai, jogi, munkaerő piaci ismeretek és karriertervezés. Ugyanakkor jelentős szerep tulajdonítható a gasztronómiai és turisztikai, az idegen nyelvi és a kereskedelmi ismereteknek". Kérdéses, hogy a kereskedelmi és a vállalkozási ismeretek szoros összefonódása miatt mennyiben tehető különbség köztük fontosság vonatkozásában az interjúban adott válaszok alapján.
A városok fejlődését esetlegesen támogató tevékenységek vonatkozásában is igen érdekes válaszok születtek és összefüggések rajzolódtak ki az interjúkból.
"Most felsorolok néhány egyéb tevékenységet. Ön szerint a felsorolt tevékenységek kiszervezése és tapasztalt szakértőkre bízása hozzájárulhatna a város fejlődéséhez, előbbre lépéséhez?
- szervezeti, működési, finanszírozási koncepciók kialakítása
- megvalósíthatósági tanulmányok készítése
- beruházás-gazdaságossági vizsgálatok, fedezetszámítások
- kutatási szolgáltatások, piackutatás, marketingkutatások
- marketingstratégia készítés
- statisztikai-ökonometriai elemzések, modellek készítése
- nem iskolarendszerű képzések szervezése (tréningek, rövid ciklusú képzések, szakképzések)
- folyóirat kiadás, projektmenedzsment, pályázatírás
- tudományos, szakterület specifikus rendezvények szervezése
A felsoroltak közül komoly szerepet tulajdonítok a következőknek: szervezeti, működési, finanszírozási koncepciók kialakítása, beruházásgazdaságossági vizsgálatok, fedezetszámítások, kutatási szolgáltatások, piackutatás, marketingkutatások, marketingstratégia készítés, nem iskolarendszerű képzések szervezése.
Bár ugyancsak fontosak, de gyakorlati szempontból kisebb jelentőséggel bír a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, statisztikai-ökonometriai elemzések, modellek készítése, folyóirat kiadás, projektmenedzsment, pályázatírás, tudományos, szakterület specifikus rendezvények szervezése.
Ezek közül a város, illetve az önkormányzat fontosnak tartja a munkavégzés szempontjából hasznos képzéseket, a város működtetését elősegítő koncepciók, elemzések végzését, segítség-nyújtást a térségben való további fejlődés kimunkálására. Véleményem szerint a városban található vállalkozások részéről az informatikai és egyéb képzésekre, marketing tevékenységeik segítésére mutatkozna leginkább igény".
Most felsorolok néhány egyéb tevékenységet. Ön szerint a felsorolt tevékenységek kiszervezése és tapasztalt szakértőkre bízása hozzájárulhatna a város fejlődéséhez, előbbre lépéséhez?
| egyáltalán nem | kevésbé | jelentős mér- tékben | |
| Szervezeti, műkö- dési, finanszírozási koncepciók kialakí- tása | X | ||
| Megvalósíthatósági tanulmányok ké- szítése | X | ||
| Beruházás- gazdaságossági vizsgálatok, fede- zetszámítások | X | ||
| Kutatási szolgálta- tások, piackutatás, marketingkutatá- sok | X | ||
| Marketingstratégia készítés | X | ||
| Statisztikai- ökonometriai elemzések, model- lek készítése | X | ||
| Nem iskolarend- szerű képzések szervezése (trénin- gek, rövid ciklusú képzések, szak- képzések) | X | ||
| Folyóirat kiadás, projektmenedzs- ment, pályázatírás | X | ||
| Tudományos, szakterület specifi- kus rendezvények szervezése | X |
- 137/138 -
Ezek közül az Önök városa melyiket venné igénybe, ha lenne rá lehetősége?
- megvalósíthatósági tanulmányok készítése
- beruházás-gazdaságossági vizsgálatok, fedezetszámítások
Megítélése szerint a városában található vállalkozások részéről mire mutatkozna leginkább nyitottság ezek közül?
- megvalósíthatósági tanulmányok készítése
- beruházás-gazdaságossági vizsgálatok, fedezetszámítások
- kutatási szolgáltatások, piackutatás, marketingkutatás
- marketingstratégia készítés
- statisztikai-ökonometriai elemzések, modellek készítése
Már a kérdésfeltevésnél felbukkan az az érdekes sajátosság, hogy vajon az interjúalany mennyiben tudta pontosan, mire kívánt a kérdező rávilágítani. A fontossági értékelés elemei között található "szervezeti, működési, finanszírozási koncepciók kialakítása" például kérdéses, hogy mennyiben takar mindenki (akár szakmaibeli) számára azonos fogalmi hátteret, fogalmi keretet. Így például kérdéses, hogy a város hivatalára, vagy gazdasági érdekeltségeire vonatkozik-e, konkrét projekt lefolytatását is beleérthetjük-e stb. Az elmúlt években számos olyan uniós projekt volt, amelyik éppen a szervezetfejlesztési és működéskorszerűsítési, finanszírozási szempontokat is értékelő anyagok elkészítésére irányult (így pl. az ÁROP-projektek keretében). A tág fogalmi keret is vezethetett ahhoz, hogy a két interjúalany több tényező fontosságát eltérően ítélte meg, azaz amit egyikük fontosnak vélt, másikuk kevésbé jelentősként jelölte meg és fordítva.
A kalocsai interjúalany például fontosnak, de a gyakorlati szempontból kisebb jelentőségűnek értékelte a pályázatírással kapcsolatos kiszervezési lehetőséget. Mindez indokolt lehet, amennyiben a hivatal rendelkezik naprakész tudású pályázatíró munkatárssal vagy részleggel. Kérdés azonban, képes-e egy kolléga minden pályázati területet átfogni, mindegyiket értő módon megjeleníteni.
Ugyancsak ebben az interjúban történt utalás arra, hogy a "városban található vállalkozások részéről az informatikai és egyéb képzésekre, marketing tevékenységeik segítésére mutatkozna leginkább igény". A korábbi kérdések egyike vonatkozásában viszont az informatikai képzés jelentőségét és az erre vonatkozó igényt éppen ez az interjúalany nem értékelte túlzottan fontosnak.
Érdekes az is, hogy míg a kalocsai alany szerint gyakorlati szempontból kisebb jelentőséggel bír a megvalósíthatósági tanulmányok készítése, Kaposvárnál ez éppen fordítva van. Úgy vélem, ebben az utóbbi álláspont lehet az inkább követendő, figyelemmel az egyes döntéseket megelőző alapos, átfogó hatásvizsgálatok szerepére és jelentőségére is. A kalocsai interjúalany szerint ugyancsak kisebb jelentőséggel bírnak a statisztikai-ökonometriai elemzések, modellek készítésére vonatkozó lehetőségek, valamint a projektmenedzsment.
A szervezeti, működési, finanszírozási koncepciók kialakítása terén ismét másként ítélte meg azok fontosságát a két interjúalany: míg a kaposvári városvezető szerint ezek kiszervezése egyáltalán nem indokolt (amivel a magam részéről teljes mértékben egyetértek), addig a kalocsai interjúalany ezeknek komoly szerepet tulajdonított.
Mindebből is látható, hogy az eltérő nagyságú, földrajzi elhelyezkedésű, gazdasági hátterű és fejlettségű városok vonatkozásában jelentős szerepe van a konkrét igények feltérképezésének az egyes fejlesztési, képzési igények alakításakor, mivel teljesen más elképzelések, elvárások fogalmazódnak meg (néha homlokegyenest eltérő fontossági sorrendbe állítva).
Fontos kérdés a kutatásban a Pécsi Tudományegyetemmel való lehetséges együttműködési módok feltérképezése, az egyetem lehetséges szerepének meghatározása a két város életében. Ezzel kapcsolatban az alábbi interjúválaszokat adták a megkérdezettek.
"A Pécsi Tudományegyetemmel és annak jogelődeivel Kalocsának és több Bács-Kiskun megyei településnek mindig is jó kapcsolata volt annak ellenére, hogy egyébiránt mi Szegedhez tartozunk (ha még vannak ilyen felosztások). Annak idején - Tóth József rektorsága alatt - arról is folytak tárgyalások, hogy az Egyetem kihelyezett tagozatot hoz létre. Ebből nem valósult meg semmi, de kötöttünk együttműködési megállapodást, vásároltunk kollégiumi férőhelyeket. Azt nem tudom, hogy ezek élnek-e.
Úgy vélem, hogy érdemes lenne újból átgondolni az együttműködés lehetőségeit. Mi nyitottak vagyunk. Készséggel közreműködünk az Egyetem népszerűsítésében, a diákok egyetem felé orientálásában, duális képzésekben, kutatási programokban, gyakorlati problémák megoldásában. A Paks II. nem csak nekünk kínál lehetőségeket, hanem az Egyetemnek is, egyrészt a graduális, másrészt a posztgraduális képzési irányok meghatározásához, nem csupán a szekszárdi karnak, hanem a közgazdasági vagy a jogi kar számára is - pl. marketing vagy szakjogász képzés kapcsán épp úgy, mint különböző témájú kutatások terén".
- 138/139 -
"Egyrészt vissza kellene hozni - korábban a PTE ÁJK keretei között Kaposváron működött - igazságügyi főiskolai képzést. Másrészt - a jogi karhoz hasonlatosan - a közgazdasági karral is egy élő, jó kapcsolat kialakítását szeretnénk (ott is vannak kaposvári származású oktatók)".
A két interjúalany válaszaiból arra lehet következtetni, hogy sajnos ezen a téren mondhatjuk az elképzeléseket a legkevésbé kidolgozottnak vagy átgondolnak - azok megalapozottsága vagy átgondoltsági szinte alapján. A napi munkában és a napi rutinban mozgó városvezetők (értelemszerűen) nem azon törik a fejüket, hogy a régió meghatározó felsőoktatási intézményével milyen kapcsolatot alakítsanak ki vagy fejlesszenek tovább. Erre valószínűleg elsődlegesen az érintett egyetemnek kell törekednie vagy kísérletet tennie.
A megjelölt lehetséges elképzelések közül jelenleg irreálisnak érzem a Pécsi Tudományegyetem általi kihelyezett tagozat létesítését kalocsai központtal, figyelemmel arra, hogy a képzési kínálatkereslet vonatkozásának nem látni olyan horderejű tényezőt, ami külön egység létrehozását, fenntartását és működtetését igényelné. Az interjúalanyok általi fenti válaszok között esetenként az információhiány is megjelenik, ami ismét csak a téma "másodlagosságát" jelzi (a kollégiumi helyekre vonatkozó válasz vonatkozásában). Jelezhető az is, hogy például a Paks II. projektre való utalás és az egyetem ezzel kapcsolatos lehetőségeire célzás nem a konkrét várossal való együttműködést jelzi, hanem egy országos szempontból is kiemelt projekt szerepét.
A kaposvári interjúban kapott válaszok egyike az igazságügyi igazgatási képzés felélesztésének esetleges lehetősége. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi helyzetben ez a szándék irreálisnak mondható, megvalósítására szinte semmi esély nem mutatkozik. Az adott képzési forma hallgatói létszámának nagymértékű csökkenése miatt került vissza a képzés teljes egészében pécsi helyszínre, és az adatok rövid-, közép- és hosszútávon is azt mutatják, hogy a tendencia megfordulása nem várható.
A másik felvetés tekintetében (élő, jó kapcsolat a KTK-val is) kérdéses ennek konkrét lehetséges háttere, az együttműködés keretei és annak tartalommal való megtöltési lehetőségei. Ennek tényleges, létező igénye esetén azok kialakításához a megfelelő előkészítés esetén értelemszerűen megvannak a lehetőségek; a kérdés csak, hogy a napi rutin mellett valóban van-e tényleges igény bármilyen együttműködési formára. Ennek kialakítása a felek kölcsönös akaratán és szándékán múlik. Az azonban nyilvánvaló, hogy egy jogi, közgazdasági és műszaki szakmai hátteret magas szinten felmutatni képes felsőoktatási intézménnyel meg lehet találni azokat a pontokat, melyek kölcsönösen hasznosak lehetnek mindkét fél számára. ■
JEGYZETEK
* Az írás a TÁMOP 4.2.1.D. azonosítószámú, "Társadalmi innováció és hálózatépítés a Pécsi Tudományegyetem tudásbázisán a dél-dunántúli régióban" elnevezésű pályázat keretében készült.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék.
Visszaugrás
