A bírósági közvetítői eljárás - más néven mediáció - hazánkban olyan bírósági nemperes eljárás, amely egy folyamatban lévő bírósági eljáráshoz kapcsolódó, a mediáció módszertanán alapuló, a bírósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő módszer. Célja, hogy a felek, kölcsönös akaratuk alapján, a vita rendezésére írásos megállapodást hozzanak létre.[1] A közvetítői eljárást egy, a vitában nem érintett, semleges harmadik személy, az erre a feladatra kijelölt, e tevékenység körében nem utasítható, titoktartásra kötelezett bírósági szakember folytatja le a felek között.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvénybe 2012. július 24-i hatállyal került beemelésre önálló, IV. fejezetként a bírósági közvetítés. A bírósági ügyvitelről szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet is kiegészült a bírósági közvetítésre vonatkozó tartalommal, valamint megalkotásra került az Országos Bírósági Hivatal elnökének 20/2012. (XI. 23.) OBH utasítása a bírósági közvetítéssel kapcsolatos szabályzatról. Ekkortól mondhatni, hogy új nemperes eljárás született. Noha a bírósági közvetítői eljárás a mediáció módszertanán, eszköztárán, elvein alapul, mégis a "szolgáltatást" a feladat elvégzésére képzettséget szerzett, e tevékenységre kijelölt bíró vagy titkár végzi, a bíróság épületén belül, a külön erre a célra kialakított közvetítői szobában.
Az általános értelemben vett közvetítés[2] fogalma mellett a bírósági közvetítői eljárásnak nincs konkrét törvényi megfogalmazása, a bírósági ügyvitel szabályai is csupán a bírósági közvetítői ügy fogalmát[3] adják meg; a bírósági közvetítés iránti kérelemben megjelölt peres vagy nemperes eljárás (a továbbiakban: alapügy) alatt a bírósági közvetítő által lefolytatott - lajstromozás szempontjából polgári nemperes ügycsoportba tartozó - bírósági közvetítői eljárás.
A bírósági közvetítés, a gyakorlatban, egy jövőbe tekintő konfliktuskezelési módszer. Aktív-kreatív egyezségteremtési folyamat, amely a felek kapcsolatában kialakult versengés helyett az együttműködést helyezi előtérbe. A bírósági közvetítő legfontosabb és legnehezebb feladata, hogy a győzelem igényével érkező feleket az együttműködés irányába terelje. A közvetítő támogatja a feleket abban, hogy megtalálják a közös pontokat, hogy kialakuljon az a bizalmi viszony, melyben ez a pozitív irányú folyamat megvalósítható. A mediáció nagy ígérete abban rejlik, hogy segít a feleknek másképpen látni a konfliktust. Másképpen látni a saját és a másik viselkedését, a háttérben meghúzódó szükségleteket és érdekeket, és segít abban, hogy a felek közötti kommunikáció megváltozzon.[4] Kijelölt bírósági közvetítőként a közvetítést egy sajátos kommunikációs technikaként látom, amely visszacsatol a felek közti kommunikációra. Ezen belül is a felek érdekeire, szükségleteire, a jövőre fókuszál, és a konfliktus feloldása, valamint a közös nevező elérése érdekében minőségi időt szolgáltat a feleknek - egymásra.[5]
A Kecskeméti Törvényszéken 2013 szeptemberétől van lehetőség bírósági közvetítés igénybevételére a felek részéről, és a kezdetektől fogva azt tapasztaltuk, hogy a mediáció intézményének bírósági rendszerbe való beemelésével nem kizárólag a felek kerülhetnek ún. "win-win"[6] helyzetbe, a közvetítői eljárással a bíróság és maga a bírósági közvetítő is nyerhet.
- 30/31 -
- A felek alapvetően pozitívan állnak a közvetítői eljáráshoz, mert egy közvetlen, bizalomra épülő folyamat során a konfliktusukból felszínre kerülhet mindaz, mely a bírósági peres/nemperes eljárásokban - azok jogszabályok által meghatározott jellegüknél fogva - már nem kaphatna helyet. Mert jogi relevanciával nem bír, nem képezi a bizonyítási eljárás részét. Azonban a feleknek legtöbbször ez a részlet fontos, sőt ez a legfontosabb. Időt, teret, eszközöket kapnak a bíróság elé vitt konfliktus feloldására, mert a jogviták többségében a jogi normák megsértése mellett együttélési és alapvető emberi normák is sérülnek. Általánosan elmondható, hogy a résztvevők gyorsan elfogadják a mediáció szabályait, átveszik, jövőbe tekintő, megoldás-centrikus szemléletét. Természetesen nem mindig sikerül a feleknek megállapodást kötni, azonban azt tapasztaltuk, hogy akkor sem negatív élményekkel hagyják el a közvetítői szobát, mert megérezték annak támogató, segítő jellegét.
- A bírósági közvetítői eljárás jó a bíróságnak is, mert mindezek visszahatnak a szervezetre és a bírósági mediáció során szerzett élmények erősítik a bíróságba vetett bizalmat. Az eredményesen lefolytatott eljárások elősegítik továbbá az időszerűség és hatékonyság követelményeinek megvalósulását, hiszen a közvetítői eljárás pár hét alatt lezajlik és a jóváhagyás végett a bírósági eljárásban visszavitt megállapodásokat hosszú távon is betartják a felek. Jellemzően a megállapodás aláírását követően már nem fordulnak későbbiekben fellebbviteli bíróságokhoz, elenyésző számban kezdeményeznek végrehajtást vagy további bírósági, hatósági eljárásokat.
- Végül nagyon pozitív megtapasztalás a mediáció magának a közvetítőnek is, mert a felek kis mértékű egymáshoz fordulását is komoly sikerként lehet megélni, mely sikerélmény elkíséri a mediátort egészen a megállapodás aláírásáig. A hosszabb ideig végzett közvetítői tevékenység során olyan kompetenciákat sikerül továbbá elsajátítani, melyek a klasszikus ítélkezési tevékenységben is jól hasznosíthatóak. Így: önismeret, pártatlanság, előítéletektől mentes gondolkodásmód, empátia, osztott figyelem, értő figyelem, asszertivitás, kérdezéstechnika, konfliktus- és indulatkezelés, flexibilitás.
Ezen szubjektív benyomásaink által inspirálva - a bírósági közvetítői tevékenység továbbfejlesztése, speciális vonásainak, objektív törvényszerűségeinek megfogalmazása céljából - eleinte egyéni kezdeményezésre végeztünk vizsgálatokat. 2017. január 1. napjától kezdődően szervezett keretek között, a Kecskeméti Törvényszék Mediációs Munkacsoportjának tevékenysége körében végzünk kutató-elemző munkát.
Törvényszékünkön jelentős munkálatokat végeztünk - mind vezetői, koordinátori és közvetítői oldalról egyaránt - a bírósági közvetítés szervezeten kívüli és belüli megismertetésére irányuló hatékony tájékoztatási rendszer kialakítása érdekében. A tájékoztatások eredményeként ez idáig közel 700 bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti kérelem érkezett a törvényszékre kijelölt közvetítőkhöz. A beérkezett ügyek számának alakulása szempontjából meghatározó jelentősége van a bíróságok tájékoztató tevékenységének, hiszen a bírósági közvetítés intézményének ismerete alapvető fontosságú ahhoz, hogy a felek az eljárás igénybevétele, a bírák a közvetítés felé terelés mellett döntsenek. A kialakított tájékoztatási rendszeren[7] belül megkülönböztetjük az úgynevezett külső, valamint a belső tájékoztatás formáit, eszközeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
