2010 óta dolgozik az Igazságügyi Minisztériumban (IM). Kezdetben jogi szakreferensként, majd titkárságvezetőként, főosztályvezetőként ezt követően pedig a jogszabály-előkészítés összehangolásáért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként végezte munkáját. Jelenleg az IM közigazgatási államtitkáraként köszönthetjük. A jogi egyetem elvégzése után, szakmai életútjának kapujában milyen tervekkel és célokkal indult útnak? Milyen jogászi hivatásrend felé vette az irányt?
Az egyetemen alapvetően magánjogi beállítottságú voltam. Az egyetem utolsó évében a nemzetközi magánjogi tanszéken demonstrátorként tevékenykedtem, ezen a jogterületen OTDK tanulmányt is írtam. Ekkor még egyértelműen ügyvédi vagy jogtanácsosi hivatás felé tekintettem, emlékeim szerint az évfolyamtársaimnak meg is említettem, hogy elképzelhetetlennek tartom, hogy a jövőben minisztériumban dolgozzak, különösen nem - az akkor még rálátás hiányában gondolt - unalmas jogalkotás területén. Ez az elmélet azonban nagyon gyorsan megdőlt, hiszen amikor az IM-ben kezdtem el dolgozni, hamar rájöttem, hogy milyen tévedésben voltam, mivel munkanapokon ilyen kevés szabadidőm sohasem volt az életemben. Mindig akad valami tennivaló, mindig van mit csinálni.
Közel tizenkét év szakmai tapasztalattal a háta mögött milyen elvek mentén kívánja a minisztérium hivatali szervezetét, a Közigazgatási Államtitkárságot vezetni? Milyen jelenleg a Közigazgatási Államtitkárság felépítése?
A Közigazgatási Államtitkárság alá tartozó területek működése érdemben nem változtak. Egyedüli változás, hogy amíg Raisz Anikó közigazgatási államtitkár asszony alatt négy helyettes államtitkárság működött, addig a jelenlegi Közigazgatási Államtitkárság szervezeti egysége alatt - az új kormányzati ciklusban a fogyasztóvédelem területével kiegészülve - öt helyettes államtitkárságon folyik a munka. A szervezési elv az, hogy a funkcionális területek mellett - a belügyminisztériumi modellhez hasonlóan - a kodifikációs területek is hozzánk tartoznak. Ennek számos előnye van, hiszen a közigazgatási államtitkár már a jogszabályok véleményezésekor találkozik az anyagokkal, így könnyebben tudja képviselni a minisztériumot a legmagasabb szakmai döntéselőkészítő fórumon, a Közigazgatási Értekezleten, illetve utána a politikai döntéshozó fórumokon. Természetesen ez sokkal nagyobb felelősséget, koncentrációt és odafigyelést is igényel, hiszen amíg más tárcáknál általában ez külön területeket jelent, addig az IM-ben a magas szintű szakértelemmel rendelkező kollégák által előkészített anyagok és vélemények egy "egycsatornás rendszeren" keresztül a Közigazgatási Államtitkárságon összpontosulnak. Ez azonban nem működne hatékonyan a rátermett és elkötelezett kollégák szakmai és emberi együttműködése, illetve segítsége nélkül ezért nagyon büszke vagyok arra, hogy ilyen kollégákkal dolgozhatok együtt!
Az IM-en belül a Közigazgatási Államtitkárság kiemelt szerepét mely feladatai adják? Hogyan oszlanak meg a feladatok az államtitkárságon belül?
A Közigazgatási Államtitkárság kiemelt szerepét a kodifikációs terület és a jogszabály-véleményezési terület egy helyen
- 5/6 -
való összpontosulása adja, amelyet a Parlamenti Államtitkársággal, illetve az Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkársággal együttműködésben végez. A Parlamenti Államtitkárság fő feladata ugyanis az igazságügyi hivatásrendekkel való kapcsolattartás, illetve a kodifikációs folyamat eredményeinek Országgyűlés előtti képviselete, ezért a Parlamenti Államtitkársággal szoros együttműködésben dolgozunk. Az Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárság többek között külön jogszabály-véleményezési feladatokat is ellát, így a Közigazgatási Államtitkársággal való közvetlen kapcsolattartás a mindennapi munka folyamán elengedhetetlen.
A Közigazgatási Államtitkárságon belül a feladatok hét szervezeti egység között oszlanak meg. Ezen belül funkcionális területként működik a Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság, a Személyügyi Főosztály és a Biztonsági és Adatkezelési Főosztály. Emellett szakmai tevékenységet lát el az Alkotmányjogi Jogalkotásért és Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, az Igazságügyi és Magánjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság, a Büntetőjogi Jogalkotásért felelős Helyettes Államtitkárság és a Koordinációért és Közjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság.
A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjeként végigkíséri a jogszabályokat azok kodifikációjától egészen a kihirdetésükig. Melyek azok a kihívások, amelyekkel szembesülnie kell ezen feladatkörében?
Az IM 2014 óta látja el a Magyar Közlöny szerkesztési feladatait. Véleményem szerint az, hogy ez a feladat hozzánk került, egy nagyon racionális döntés volt, hiszen a Miniszterelnöki Kormányiroda mellett az IM-nek is kiemelt szerepe van a jogszabályok előkészítésében. A jogalkotásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy minden törvény- és kormányrendelet-tervezetet az igazságügyi miniszter egyetértésével együttesen lehet a Kormány elé terjeszteni, így tehát minden jogszabálytervezet legalább véleményezés céljából befut az IM-hez. Ez tehát egy szerencsés szimbiózis, hiszen elég gyakori, hogy speciális körülmények fogalmazódnak meg a jogszabály kihirdetésével kapcsolatosan (pl. együttes kihirdetés szükségessége) így a folyamatos kommunikációnak köszönhetően ezeket azonnal tudjuk jelezni a Magyar Közlöny szerkesztésében részt vevő kollégáknak.
Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, a Fontes Iuris alapítója 2015-ben úgy fogalmazott, hogy a lap közérthető módon szeretne számot adni az IM-ben folyó munkáról, amely nemcsak a hivatásrendeknek, hanem az egész jogásztársadalomnak szólna. A Fontes Iuris felelős szerkesztőjeként hogyan értékeli a folyóirat népszerűségét? Milyen visszajelzéseket kap az olvasóktól?
A kollégák számára jelentős kihívást és feladatot jelent a Fontes Iurisban való publikálás, amit saját magam is tapasztalok, hiszen én is igyekszem évente legalább egy tanulmányt írni. Az IM-ben való munkavégzés ugyanis nem egy klasszikus értelemben vett nyolcórás munka, jellemzően nem tesszük le délután öt órakor a tollat. Amióta ugyanis a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, a járványügyi veszélyhelyzet és a szomszédban zajló háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet különleges jogalkotást igényel, a jogalkotási folyamatok is felgyorsultak. Ez pedig sokkal több munkával eltöltött időt igényel. Ebből kifolyólag pedig nagyobb kihívást jelent a mindennapi munka mellett a megszokott színvonalon tanulmányokat is írni. A másik oldalról ugyanakkor igaz, hogy mi itt minden jogszabály-előkészítésben részt veszünk, ezért véleményem szerint a Fontes Iuris egy fontos szakmai lap, amely többek között be tudja mutatni például azt is, hogy hogyan működik az az alkotmányjogi vétójog, amit az Országgyűlésben Miniszterelnök Űr is említett 2022 májusában az új Kormány tagjainak bemutatásakor. A Fontes Iurisban tehát olyan gyakorlati aspektusból tudjuk bemutatni az olvasó számára a jogalkotás boszorkánykonyháját, amely által közelebb kerülhetnek a jogalkotás folyamatához. És ezúton itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a munkát azoknak a kollégáknak, akik rendszeresen vagy eseti jelleggel írnak a lapba, hiszen a rengeteg munka mellett így is szakítanak időt arra, hogy kiváló színvonalú tanulmányokat írjanak.
Három gyermek édesapjaként hogyan lehet összeegyeztetni a családi életet a munkával? A család és a munka mellett mi fér még bele egy államtitkár életébe?
Röviden a válaszom az, hogy elég nehezen. Lehet, nem árulok el nagy titkot, de 2014 óta vezetem a legtöbbet dolgozó IM-es munkatársak rangsorát, igaz az utóbbi időben van olyan kolléga, aki már nagyon megközelít ebben az összehasonlításban. Nagyon sokat köszönhetek a családomnak - különösen a feleségemnek -, akik mindenben támogatnak. Az utóbbi időben ezért törekszem arra, hogy hétköznap minden munkát elvégezzek és így hétvégén lehetőség szerint csak a családdal legyek, és minél több időt töltsünk együtt. Ezzel próbálom az egyensúlyt fenntartani. Ezenkívül szabadidőmben megpróbálok időt szorítani a sportra, rendszeresen futok, illetve heti egyszer úszni is eljárok, mert minden évben a Balaton átúszására készülök, ahol mindig megpróbálom az előző évi időmet javítani. ■
Visszaugrás
