1. A fentiek alapján az első eldöntendő kérdés az, hogy ha a perben szereplő fél felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás vagy törlési eljárás során megszűnik és a cégjegyzékből törlik, az eljárás félbeszakadásának vagy a per megszüntetésének van helye.
A fél megszűnése, mint félbeszakadási ok mind jogi személy, illetve perképességgel rendelkező jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén felmerül. Bár a felvetett probléma valamennyi jogi személy esetén felmerülhet, gyakorlati jelentősége elsősorban a gazdasági társaságok, szövetkezetek esetében van. Ezek a szervezetek megszűnhetnek jogutódlással és jogutód nélkül. A jogutódlással történő megszűnés esetén a félbeszakadt eljárás folytatásának nincs akadálya, ugyanis a jogutód szervezet utóbb perbe vonható.
A jogutód nélküli megszűnésnek a hatályos magyar jogban három esete van: a felszámolás, a végelszámolás, és a hivatalbóli törlési eljárás.
Fontos annak hangsúlyozása, hogy a félbeszakadás oka akkor következik, amikor a cégbíróság az adott céget törli a cégjegyzékből, függetlenül attól, hogy a cégbíróság, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság ezt megelőzően a céget megszűntnek nyilvánítja. [Cstv. 60. § (1) bekezdés, 75. § (3) bek. a) pont, Ctv. 54. § (1) bek. f) pont.]
Ennek az időpontnak a tisztázása azért fontos, mert a bíróság félbeszakadást kimondó határozata csak deklaratív, a félbeszakadás a jogi személy megszűnésével bekövetkezik. A Pp. 112. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad, és a 112. § (2) bekezdése értelmében a félbeszakadás alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden perbeli cselekmény hatálytalan, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és perbeli cselekményeket. (Ezért célszerű a félbeszakadást kimondó határozatban a félbeszakadás kezdő napját is megjelölni.) Emiatt rendkívül sérelmes lehet a felekre nézve, ha a félbeszakadt eljárás folytatására nem kerülhet sor.
Az a tény, hogy a fél jogutód nélkül szűnik meg, még nem jelenti azt, hogy adott esetben a konkrét jogviszonyt illetően kizárt a jogutódlás megállapítása. Az anyagi jogi jogutódlásnak ugyanis három fajtája van: az egyik a fél halála, a másik a jogi személy egyesülése vagy megszűnése, a harmadik az egyéb jogutódlás.(L. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó Budapest, 2004. 146. old.)
Más megközelítésben megkülönböztetjük az egyetemes és a különös jogutódlást. Az egyetemes jogutódlás esetén a jogelőd valamennyi joga és kötelezettsége az új jogosítottra, a jogutódra száll át, míg különös jogutódlás esetén a jogoknak és a kötelezettségeknek csak egy része kerül át az eredeti jogosítottól, a jogelődtől a jogutódhoz.
Különösen felszámolási eljárás során fordulhat elő, hogy a felszámolás alá kerülő adós cég egyes jogai, kötelezettségei jogutódhoz kerülnek. Sor kerülhet erre abban az esetben, ha például a felszámoló a gazdálkodó szervezet vagyonát úgy értékesíti, hogy bizonyos kötelezettségek a vásárlót terhelik. (Ezek lehetnek adott esetben munkajogi kötelezettségek is.)
A felszámoló a Cstv. 52. § (5) bekezdése alapján engedményezheti a be nem hajtott követeléseket, az engedményes ilyenkor különös jogutódja az adós cégnek. Ugyanez a helyzet, ha a Cstv. 56. § (2) bekezdése alapján, a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között a bíróság osztja fel. Lehetőség van továbbá arra a Cstv. 58. § (4) bekezdése alapján, hogy a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére a felszámoló egy más gazdálkodó szervezetet bíz meg, aki ebben a kérdéskörben az adós különös jogutódjának tekintendő.
A törlési eljárásoknál az, ilyen jellegű megállapodások megkötése kizárt, különös jogutódlás nem fordulhat elő. Végelszámolási eljárásban nem kizárt a különös jogutódlás.
A megszűnt cég állhat felperesi, illetve alperesi pozícióban. Felperesi pozícióban történő megszűnés esetén fordul elő gyakran, hogy az "fa" cég esetén különös jogutódlásra kerül sor, alperesi pozícióban leginkább a vagyon kötelezettséggel történő értékesítése esetén fordulhat elő ez a helyzet. (Előfordulhat olyan eset, hogy a per a felperes és a felszámolás alá került alperes között olyan kérdésben folyik, amelyet a felszámolás ténye nem érint. Ilyen lehet az adós tulajdonában álló ingatlannal kapcsolatos használati, szolgalmi joggal kapcsolatos vita.) Ezek az esetek mutatják, hogy általában az egyetemes jogutód hiánya nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott perben különös jogutódlás nem következhet be.
A fenti okok miatt a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát tartom követendőnek, s amennyiben a bíróság valamelyik fél megszűnéséről (cégjegyzékből vagy más nyilvántartásból való törléséről) szerez tudomást, a helyes megoldás az eljárás félbeszakadásának megállapítása. Az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor a Pp. 130. § (1) bek. e) pontja és a Pp. 157, § alapján, ha már a keresetlevél benyújtásakor hiányzott a fél perbeli jogképessége.
Célszerű lenne lehetővé tenni a per megszüntetését azokban az esetekben, amikor a megszűnt félnek sem egyetemes, sem különös jogutódja nincs, ehhez azonban szükséges lenne a Pp. módosítása.
Amikor a megszűnt cég egyedüli alperes, illetve felperes volt, és sem egyetemes, sem különös jogutódja nincs, a félbeszakadt eljárás folytatására a jelenlegi szabályok szerint nincs lehetőség. Miután a Pp. 112. § (2) bek. értelmében csak a per érdemére vonatkozó bírói rendelkezés hatálytalan, a legfontosabb járulékos kérdésekben - pl. szakértői díj megállapítása -döntést lehet hozni, a félbeszakadás ténye különösebb gondot nem okoz.
Komoly problémák azokban az esetekben fordulnak elő, amikor az utóbb jogutód nélkül megszűnt céget kényszerű pertársaság tagjaként vonták perbe. Erre legtöbbször akkor kerül sor, ha az "fa" cég és egy harmadik személy között megkötött szerződés érvénytelenségének, vagy hatálytalanságának megállapítása iránt indítanak pert. Ilyen perindításra a felszámolás kezdő időpontja előtt is sor kerülhet, de a felszámolás kezdő időpontja után is. Ilyenkor ugyanis alapvetően nem pénzkövetelés érvényesítéséről van szó, és az "fa" cég perlésének nincs akadálya.
Amennyiben az eljárás félbeszakadását megállapítja a bíróság és a megszűnt félnek sem egyetemes, sem különös jogutódja nincs, az eljárás folytatásával kapcsolatban több eljárásjogi kérdés merül fel.
Kérheti-e a fél a Pp. 61-65. § szabályainak figyelembevételével a félbeszakadt eljárás folytatását oly módon, hogy a cégjegyzékből törölt, megszűnt cég jogutódját - annak hiánya miatt - megnevezni nem tudja. Az ilyen kérelemről a bíróság milyen formában dönthet? (A kérdés felvetésére egy konkrét jogeset kapcsán került sor, ezért célszerű a született döntések ismertetése.)
A Vas Megyei Bíróság által elbírált egyik ügyben a felperes által szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt egy "fa" cég és a vele szerződő másik cég ellen indított eljárásában megállapította az eljárás félbeszakadását. Amikor az "fa" cég törlése után kiderült, hogy jogutód perbevonására nincs lehetőség, a felperes az eljárás folytatása iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben azt kérte, hogy a másodrendű alperes vonatkozásában folytassa a bíróság a pert.
Az elsőfokú bíróság a végzésével a per folytatása iránti felperesi kérelmet elutasította. A végzés indokolásának lényege az, hogy a szerződés hatálytalanságának megállapításához minden szerződő félnek perben kell állni, ítélet csak így hozható. Miután az egyik szerződő fél jogutód nélkül megszűnt, ezért a hatálytalanság kérdésében a bíróság érdemi határozatot nem hozhat, ezért az eljárás folytatására sincs lehetőség.
A Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntésében a végzést megváltoztatta és a per folytatása iránti kérelmet mellőzve az elsőfokú bíróságot a másodrendű alperessel szemben a per folytatására utasította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Pp.-ben nincs olyan szabály, amely szerint a több féllel szemben megindított eljárás félbeszakadása esetén az eljárás folytatására csak minden alperessel szemben együttesen kerülhet sor. Ilyen kizáró rendelkezés hiányában pedig a bíróság a kérelemnek megfelelően köteles lett volna az eljárás folytatását elrendelni.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint ettől teljesen különálló kérdés az, hogy az adott perben az adott kereseti kérelem mellett hozható-e a kereseti kérelemnek megfelelő határozat. Ezt a jogkövetkeztetést azonban csak ítéletben vonhatja le a bíróság, végzésben nem. (A döntés megjelent a BDT 2004/12. számában 133. sz. alatt.)
A megoldás egyik alváltozatát találhatjuk meg a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság már idézett végzésében, amelyben hasonló perbeli felállás mellett a másodrendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelemtől elkülönítette a jogutód nélkül megszűnt elsőrendű alperessel szembeni keresetet, az utóbbi esetében megszüntette az eljárást, míg az elkülönített részben az eljárás folytatását rendelte el.
Az első eljárásjogi kérdés megválaszolásához a Pp. 111. § értelmezése szükséges. A Pp. 111. § (1) bekezdése a Pp. megalkotásától kezdve úgy szólt, hogy ha valamelyik fél meghal, az eljárás a jogutód perbelépésig, illetőleg perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad.
Amíg magánszemélyek pereskedtek a fenti szabály érvényesülésének nem volt akadálya, mert a természetes személy halála esetén mindig van jogutód, így nem fordulhatott elő az az eset, hogy a fél jogutódjának hiányában az eljárást nem lehetett folytatni, addig a szervezetek esetében ez nem feltétlenül van így. Előfordul, hogy a megszűnő szervezet kötelezettségeiért a tagok felelősséggel tartoznak, ők azonban nem tekinthetők a megszűnt szervezet jogutódjainak, ami nem zárja ki, hogy alperesi pozícióban lévő megszűnt fél esetében a felperes őket perbe vonja. A VI. Ppn. indokolásával - amely szerint a félbeszakadást csak a jogutódlással megszűnt fél esetében lehet megállapítani - mint elvvel egyet lehet érteni. Egyetlen nagy probléma az, hogy ezt a szöveget a törvénybe kellett volna beiktatni, s egyben rendezni az 1. pontban leírtaknak megfelelően az eljárás megszüntetésének lehetőségét, ha a fél jogutód nélkül szűnik meg. Miután a törvényalkotó ezt nem tette meg, a hiány csak úgy szüntethető meg, hogy a jogutód nélkül megszűnő szervezet esetén lehetővé tesszük az eljárás folytatása iránti kérelem benyújtását a perben még szereplő személyek vonatkozásában.
A fenti okok miatt egyetértek a Pécsi Ítélőtábla azon álláspontjával, hogy ilyen esetben a bíróság végzéssel nem utasíthatja el az eljárás folytatása iránti kérelmet, hanem a kérelemben foglaltaknak megfelelően, esetleg elkülönítéssel a perben maradó felekkel szemben folytatni kell az eljárást. Annak eldöntése, hogy ezek után érdemben milyen határozat hozható, nem tartozik az eljárás folytatásának kérdéskörébe. ■
Visszaugrás
