Sokszor hallom, és mint jegyzői állatvédelmi hatáskörben dolgozó jogásznak a hajam is égnek áll tőle, amikor a 2021-es állatvédelmi jogszabálymódosítások kifejezés helyett azt mondják: "új állatvédelmi törvény".
Nincs szó ugyanis semmiféle új törvényről, ugyanakkor születtek 2021-ben új kormányrendeletek, és történtek olyan jogszabálymódosítások, amelyek az állattartási kultúrára kedvező hatással lehetnek.
Jelen esszé célja időrendi sorrendben átvenni az állatvédelem területén 2021-ben megalkotott jogszabályokat.
A Nemzeti Állatvédelmi Tanácsról szóló 1124/2021. (III. 12.) Kormányhatározat létrehozta a Nemzeti Állatvédelmi Tanácsot "az állatok védelmét és jólétét érintő kérdések megtárgyalása, az állatvédelem és állatjólét széles körű társadalmi, tudományos és szakmai megalapozása, valamint az állatvédelemhez, állatjóléthez fűződő érdekek közötti összhang megteremtése érdekében javaslattevő, véleményező, tanácsadói testületként"[1].
A Tanács
a) terjeszti az állatvédelem, a vidék, az agrárium és az állatjólét szerepét, jelentőségét,
b) megtárgyalja az állatvédelmet, állatjólétet érintő időszerű kérdéseket,
c) véleményt nyilvánít az állatvédelmi, állatjóléti jogszabályok tervezetéről, az állatvédelemmel, állatjóléttel kapcsolatos kormányzati stratégiáról,
d) felméréseket, vizsgálatokat kezdeményez az állatvédelmi, állatjóléti jogszabályok gyakorlati megvalósulását illetően,
e) jogszabályalkotást vagy -módosítást kezdeményez,
f) ajánlásokat dolgoz ki az állatvédelem és állatjólét hatékonyabbá tételére,
g) javaslatokat tesz az állatvédelmi, állatjóléti oktatás és képzés folytatására,
h) részt vesz az állatvédelemmel, állatjóléttel kapcsolatos kormányzati kommunikációban,
i) nemzetközi kapcsolatokat épít más országok hasonló testületeivel.
A Tanács az elnökön, a társelnökön és a titkáron felül tizenegy tagból áll.
A Tanács elnöke - a Tanács szavazati joggal bíró tagjaként - az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felkért személy. A Tanács társelnöke - a Tanács szavazati joggal bíró tagjaként - a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. A Tanács titkára - a Tanács szavazati joggal bíró tagjaként - a miniszter által az általa vezetett minisztérium állományából kijelölt személy.
A Tanács szavazati joggal bíró tagjai:
a) a miniszter által kijelölt 3 fő,
b) az igazságügyért felelős miniszter által kijelölt 1 fő,
c) a kormányzati kommunikációért felelős miniszter által kijelölt 1 fő,
d) az országos rendőrfőkapitány által kijelölt 1 fő,
e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kijelölt 1 fő,
f) a Magyar Állatorvosi Kamara által kijelölt 1 fő,
g) az Állatorvostudományi Egyetem által kijelölt 1 fő,
h) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt 1 fő,
i) az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács által kijelölt 1 fő.
A Tanács ülésén tanácskozási joggal - a Tanács elnökének felkérése esetén - részt vesz
a) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal vezetője által kijelölt 1 fő,
b) a Laborállat-tudományi Társaság képviseletében 1 fő,
c) a Magyar Állatkertek Szövetsége képviseletében 1 fő,
d) az Országos Magyar Vadászkamara képviseletében 1 fő,
e) az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében 1 fő,
f) a bejegyzett országos állatvédő szervezetek képviseletében 1 fő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
