A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) vitaanyagot adott ki az internetes hozzászólások szabadságáról. A "Kommentek a magyar interneten: problémák és lehetőségek" címmel november végén, az egyesület honlapján közzétett tanulmány célja bemutatni az internetezők véleményét a kommentelésről, illetve elemezni a hozzászólásokban esetlegesen elkövetett személyiségi jogsértésekkel kapcsolatos hazai bírói gyakorlatot, majd az érintett felek bevonásával megoldást keresni számos, jelenleg még nem rendezett kérdésre. Az egyesület által összefogott kutatás megállapításai szerint tisztázásra szorulnak a médiatörvények rendelkezései az internetes hozzászólásokkal kapcsolatban, így a szerkesztőségi felelősség tekintetében, valamint az azt keletkeztető "beszerkesztés" fogalmát illetően, és kérdéses az is, hogy milyen megoldásokat alkalmazhatnak a szolgáltatók az esetleg offenzív jellegű hozzászólások kiszűrésére. Az internetes médiumokat tömörítő szakmai szervezet a szólásszabadság fontos felületeként tekint a kommentelésre, mivel az internetezők 70 százaléka él is a véleményének kifejtésére és megvédésére szolgáló lehetőséggel, de a személyiségi jogok megsértését és a nagyjából a hozzászólások 16 százalékát kitevő provokatív bejegyzések moderálására megoldást kell találni. A komolytalan és uszító, sértő kommentelés, és ezek jogi megítélése nem csak hazai probléma, Angliában például egy eltűnt kislány Facebook oldalán sértő hozzászólások közzététele miatt rendkívül súlyos büntetést szabtak ki, 12 hét elzárásra ítéltek egy fiatalt. (HVG/Index)
Újabb frekvenciasávot biztosít az EU a nagysebességű mobil adatátvitelnek. Nagymértékű kihasználtsága miatt a 3G-s hálózatok számára fenntartott 2 GHz körüli frekvenciatartomány 120 MHz-el való bővítése mellett döntött legutóbbi határozatában az Európai Bizottság. Az Európai Unió digitális menetrendjének egyik fő irányvonala a frekvenciasávok hatékony és gazdaságos kihasználása, a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasáv pár terheltsége és az LTE technológia megjelenése azonban már indokolttá tette a spektrum szélesítését. A tagállamoknak két év áll rendelkezésre a tartomány felszabadítására, ezzel az EU-ban akár az Egyesült Államokhoz képest kétszer nagyobb, közel 1000 MHz terjedelmű frekvenciasávon osztozhatnak majd a nagy sebességű vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások. A Bizottság tervei szerint további bővítések is várhatóak a rugalmas és megosztott frekvenciahasználat megvalósítása érdekében, mellyel ezek a technológiák képesek lesznek versenyképes áron, egyidejűleg több felhasználónak is 30 Mb/s sebességű internet-kapcsolatot nyújtani. (ITcafé)
További bonyodalmak a mobilfrekvencia tender eredményei körül. A Kúrián támadta meg a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság a Fővárosi Törvényszék határozatát, amelyben megsemmisítette a negyedik mobilszolgáltatóra vonatkozó tender, és a 31 milliárd forint bevételt jelentő frekvencia árverés eredményét. A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én jogerős ítéletében hatályon kívül helyezte az NMHH határozatát, mivel az eljárást a bíróság szerint jogszabálysértő módon folytatták le. A Hatóság mindezt vitatja, azonban a felülbírálati kérelem tartalmáról pertaktikai okokból nem kívánt nyilatkozni. A lépés azért különösen meglepő, mert az állami mobilcéget alkotó MPVI konzorcium tulajdonosai az előző héten még a projektből való kiszállást fontolgatták, ám a felülvizsgálati eljárásban most beavatkozóként vesznek részt. Az ügyet még bonyolultabbá teszi, hogy az NMHH eredeti határozatát megtámadó három mobilszolgáltató közül a Vodafone is beadta a Kúriához a felülvizsgálati kérelmét az ítélet részleges hatályon kívül helyezésére, mert a Törvényszék ítélete alapján vissza kell adnia a frekvenciaaukción elnyert frekvenciakészletét, így elveszíthetné országos 3G lefedettségét. Az új frekvenciatender kiírásáról a Hatóság csak a Kúria határozatát követően dönt majd. (HWSW, Index)
A mobiltelefonos fizetést lehetővé tevő egységes, állami tulajdonú Nemzeti Mobil Fizetési Rendszert hoz létre a kormány. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint a parkolási és autópályadíjak, a közösségi közlekedési menetjegyek mobil fizetésére a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető, egységes elektronikus platformon alapuló közszolgáltatást hoznak létre, amely szolgáltatásokat bárki, bárhol azonos feltételekkel veheti igénybe. A már működő rendszerekhez hasonlóan kényelmi díjat kell majd fizetni az új rendszerben is, ennek mértéke szolgáltatástól függően 50-100 forint lesz, de ez várhatóan csökkentést jelent majd a jelenlegi szolgáltatók által alkalmazott áraktól. A jelenleg üzemelő rendszerek többsége az új állami platformra támaszkodva, annak viszonteladójaként működhet a jövőben, így az ügyfelek számára is zavartalan átmenet biztosítható. Amerikai kutatók rohamos növekedésre számítanak a mobiltelefonos fizetések piacán, amely elsősorban az okostelefonok terjedésével magyarázható. A mobil távközlési hálózatokon lebonyolított lakossági és vállalati internetes vásárlások túlnyomó részét a mobilon felhasznált digitális tartalom, és a böngészőn elért internetes portálokon lebonyolított e-kereskedelem adja, de a technológia megnyithatja az utat a legkülönbözőbb mobilfizetési megoldások bevezetése előtt, amelyek együttesen jelentős részarányra tesznek majd szert a globális kiskereskedelmi forgalomban. (SG.hu)
Reklámszöveget tartalmazó küldemény hátoldalán közölt szerződésmódosítást a UPC. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság aggályosnak tartja, hogy a szolgáltató a szerződés esetleges megváltoztatásáról hagyományos levélben tájékoztatta előfizetőit, a levélen nincs dátum sem határidő, ezért közleményben figyelmeztette a kábelszolgáltató előfizetőit, hogy a cég "ráutaló magatartással" kíván szerződést módosítani velük. A UPC Magyarország Kft. a közelmúltban levelet írt ügyfeleinek, amelyben a meglévő szerződéseik helyébe újat ajánl. A cég a levélben azt kezdeményezi az előfizetőknél, hogy élő szerződéseiket közös megegyezéssel szüntessék meg, és kössenek egy új, a régivel lényegében megegyező tartalmú szerződést. A levél szerint megszűntnek tekintik a régi szerződést és elfogadottnak az újat "ráutaló magatartással", ha az előfizető továbbra is igénybe veszi a szolgáltatását, vagy az értesítést követő számláját befizeti. Annak ellenére, hogy gyakori megoldás a távközlési szolgáltatók körében a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítás a UPC esetében a pontos részletek kiderítésére nem volt módja az ügyfeleknek, mivel semmilyen erre utaló információ sem tartalmazott a küldemény. A UPC a kérdések felmerülésekor hangsúlyozta, hogy az új szerződések a korábbiakkal megegyező tartalommal jönnek létre, a módosítás nem érinti a díjakat, és nem akarta 15 napos korlátok közé szorítani az előfizetőit. A UPC magatartásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a hibás kommunikáció miatt a felháborodott fogyasztók döntő része nem érti, hogy mit kell csinálniuk, és a UPC ügyfélszolgálata sem tudott tájékoztatást adni a szerződésmódosítás indokáról és mibenlétéről, ezért többen a cég Facebook oldalán panaszkodtak. Az NMHH hivatalból vizsgálatot indított. (ITcafé/Index)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
