Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Bereczky Katalin: A jegyzői hatósági munka tapasztalatai a felügyeleti ellenőrzések tükrében (Jegyző, 2012/2., 17-18. o.)

A jelen írás korlátozott terjedelmi határai nyilvánvalóan nem teszik lehetővé a nagyszámú és sokszínű jegyzői hatósági hatáskör teljes vertikumát átfogó kitekintést. Az írás célja csupán a jellemző hatósági ügyfajták - így pl. adó, kereskedelmi, építési ügyek, szabálysértési hatósági tevékenység stb. - területén szerzett ellenőrzési tapasztalatok bemutatása, mely ügytípusok ugyan a települések méretéhez igazodó nagyságrendben, de minden Polgármesteri Hivatalban az egyéb hatósági ügyekhez képest, jelentősebb számban fordulnak elő.

Tapasztalataink szerint a jegyzők többsége az ellenőrzést nem csak szükséges rossznak, hanem fontos kontrollnak tekinti az általa vezetett hivatalban folyó hatósági munka tekintetében, de az ellenőrzést végző munkatársainknak is az adott ügykörben esetlegesen kialakult helytelen gyakorlat megszüntetése és a helyes jogalkalmazás kialakítása a célja, ennek érdekében segítő szándékkal végzik e tevékenységüket.

Fentiek előrebocsátása mellett említenék néhány hatósági tevékenységet, illetve az ezekhez kapcsolódóan felmerült, lényegében tipikusnak nevezhető problémát.

Az adóigazgatási tevékenységen belül problematikusnak nevezhető terület az adóvégrehajtás, mely tapasztalataink szerint sajnos több hivatalban is akadozik, helyenként nem fordítanak kellő figyelmet az adótartozások behajtására, pedig a legegyszerűbb lépés nem okozhat gondot, hogy az adóhatóságok éljenek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 150. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel, az adós felhívásával. Ennek alapján, ha az adós a felhívásra önként teljesít, a végrehajtási eljárást el sem kell indítani.

Olykor nehézkes a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak megállapítása, pedig ennek érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 47. §-a széles körű tájékozódási lehetőséget biztosít az adóhatóságnak. Ebben például társas vállalkozások esetében az interneten keresztül ingyenesen elérhető cégkivonatok segítséget nyújthatnak.

A közszolgáltatások adók módjára történő végrehajtásában problémát szokott jelenteni, hogy sokszor a közszolgáltatói megkeresés nem felel meg az Art. 161. §-ban foglaltaknak. Ilyen esetben felhívást kell kiadni a közszolgáltató felé az adatok pontosítása érdekében, és csak annak beérkezése után kell a végrehajtás iránt intézkedni. A hatóságok gondnak tartják, ha egyes közszolgáltatók nem tudják a végrehajtáshoz szükséges valamennyi adatot szolgáltatni, pedig a megkeresés megfelel az Art. 161. § (2) bekezdésében foglaltaknak, ha abból a köztartozás megalapozott, jogszerű végrehajtásához szükséges adatok egyértelműen kiolvashatók, tehát egyes adatok hiánya ily módon nem feltétlenül akadályozza a végrehajtást.

A következetes végrehajtási gyakorlat folytatása különösen fontos az adófizetési morál javítása céljából. Ennek érdekében például nem jelenthetnek problémát az adóhatóságnak az olyan, a hivatali helyiségből is megtehető végrehajtási cselekmények, mint letiltás, a hatósági átutalási megbízás és a gépjárműfoglalás intézkedések, melyek alkalmazásával hatékonyan lehet növelni a helyi adó bevételt. Az egy éven túli adótételt meghaladó gépjárműadó tartozás esetén a gépjármű forgalomból való kivonásának kezdeményezése is eredményes lehet, melyre az adóhatóság figyelmét ellenőrzéseink alkalmával külön is fel szoktuk hívni.

A fizetési kedvezményekkel összefüggésben a fizetési halasztás, vagy a részletekben történő teljesítés az Art. 133. § (1) bekezdés b) pontja értelmében csak átmeneti fizetési nehézség esetén engedélyezhető, egyébként az Art. 134. §-a alapján, az ott meghatározott feltételek megléte esetén az adó mérséklése, elengedése tárgyában kell döntést hozni.

A méltányossági ügyekben a tényállás feltárására sajnos nem szoktak kellő figyelmet fordítani, pedig az Art. előírásainak megfelelően azokat részletesen fel kell deríteni és a mérlegelés szempontjait is ismertetni kell. Az ilyen eljárásoknál hasznos lehet a 7003/2007. (AEÉ 10.) számú APEH irányelvében foglaltak alkalmazása.

A kereskedelmi igazgatás területén a szolgáltatási tevékenységek megkezdésé-

- 17/18 -

ről és folytatásának feltételeiről szóló 2009. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szolg.tv.), továbbá az ezzel összefüggő, a kereskedelmi igazgatást érintő számos jogszabályváltozás - elsősorban a szabályozásból adódó jogértelmezési problémák miatt - jelentősen megnehezítették a hatósági ügyintézést.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére