A szerzőpáros tagjának, Jóri Andrásnak a korábbi könyve (Adatvédelmi kézikönyv. Osiris, 2005.) az adatvédelmi felelősök és az adatvédelemmel foglalkozó szakemberek körében sokszor forgatott alapműnek számított. A 2016-ban megjelent új könyv[1] mind szemlétében, mind struktúrájában eltér a korábbitól. A kötet megírásának és kiadásának apropója a 2016. március 27-én kihirdetett, az Európai Parlament és Tanács 2016/679. számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletének (Rendelet) alkalmazására történő felkészülés. A könyv előre mutatóan a 2018-tól hatályos szabályozásra is felkészíti az érdeklődő olvasóközönséget, de egyúttal az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) hatályos rendelkezéseit, azok magyarázatát és a hozzájuk kapcsolódó joggyakorlatot is bemutatja.
Az Előszóban a könyv céljaként jelölik meg a szerzők, hogy felkészítsék az érdeklődő közönséget a rendelet hatálybalépése kapcsán bekövetkező változásokra. Valóban fontos, hogy a Rendelet alkalmazására idejében felkészülhessenek a szakemberek, hiszen számos új jogintézményt bevezet, valamint jelentősen növeli a kiszabható bírságok összegét. A kötet az Előszó után tartalmaz egy útmutatót is - "Hogyan használjuk ezt a könyvet?" címmel - a használhatóság elősegítése érdekében. A kötet tanulmányozása előtti első lépés, hogy aki kézbe veszi, győződjön meg arról, hogy a kezelésében lévő adatok élő természetes személyre vonatkoznak-e, meghatározott személyre vonatkoznak-e, és a kezelésében lévő adat "kapcsolatba hozható"-e konkrét személlyel? E kérdésekre adott igen válaszok után érdemes nekivágni adatkezelőként is az olvasásnak, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk az általunk folytatott tevékenység jogszabályi hátteréről és a hozzá kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatról.
A Bevezetés a korábbi kiadású Adatvédelmi kézikönyvhöz hasonlóan a privacy fogalmát, a magánszféra és személyes adat egymáshoz való kapcsolatát, Westin, Warren és Brandeis és mások elméleteit, az információszabadság fogalmát és klasszikusnak számító témaként az adatvédelmi jog generációit foglalja össze, amennyire lehet röviden és tömören, kitérve azonban minden jelentős lépésre, állomásra, s külön áttekintve a magyar fejlődést.
A Bevezetés után következő tíz fejezet az útmutatóban meghatározott lépcsőkön vezeti végig az olvasót, fejezetenként tanácsot adva arra vonatkozóan, hogy igenlő vagy nemleges válaszai esetén merre haladjon tovább, melyik fejezettel folytassa tovább a mű tanulmányozását. E módszerrel a szerkezete könnyedebb lesz, s ezáltal laikusok számára is könnyebben "fogyaszthatóvá" válik. Újdonsága, és véleményem szerint erénye, hogy nem paragrafusról paragrafusra kommentálja az Infotv.-t és a Rendeletet, hanem témánként, a felvezetett tematikában megállapított összefüggés-láncolat alapján. Így először megtudhatja az olvasó, hogy személyes adat van-e a birtokában, majd választ kaphat arra a kérdésre, hogy adatkezelést végez-e, a következő lépésben arra, hogy adatkezelő vagy adattovábbító-e. E kérdések tisztázása után a törvény hatályának ismertetésére került sor, majd a következő fejezetekben az Infotv. rendelkezéseinek elemzésére, tényleges jogalkalmazásra. Amikor az érintett megállapította, hogy ténylegesen adatkezelőnek minősül, kiterjed rá a jogszabály hatálya. A következő lépés a jogalap kérdése, majd az alapelvek ismertetése, majd az adatkezelő kötelezettségeit ismerteti a mű (adatfeldolgozás, külföldre irányuló adattovábbítás, érintett jogainak biztosítása, bejelentési kötelezettség).
Az egyes fejezetekben a fogalmakhoz kapcsolódóan, gyakorlatiasabb megfogalmazásban, mint a kifejezetten jogászok számára készült, lexikálisan felépített Adatvédelmi kézikönyvben volt, ismerteti az egykori adatvédelmi biztos vonatkozó állásfoglalásait, az Alkotmánybíróság döntéseit, az Európai Unió Adatvédelmi Munkacsoportjának álláspontjait, a hajdani Legfelsőbb Bíróság, valamint a Kúria eseti döntéseit, az Európai Unió Bíróságának állásfoglalásait, a NAIH és a bíróságok gyakorlatát. Kritikus szemmel vizsgálják a szerzők a gyakorlatot, az ügyeket a tényállástól kezdve a különböző szervek döntésig ismertetik, elemzik. Összehasonlítják a korábbi adatvédelmi biztosi döntéseket a későbbiekben születettekkel, illetve a jelenlegi NAIH-gyakorlattal.
A könyv nem szorítkozik az Infotv. magyarázatára, hanem összehasonlító elemzést végez az Avtv. és novellái, valamint a Rendelet egymáshoz kapcsolódó rendelkezései között. A mű további erénye, hogy egy-egy kérdés kapcsán kiterjed a szektorális törvények fogalommeghatározásaira is.
Sajnos - s ez talán az egyetlen kritikai észrevétel - a NAIH és a bíróságok eljárását magában foglaló fejezet rendkívül tömörre sikeredett. Igaz e fejezet alkalmazását már kifejezetten jogászok számára ajánlják a szerzők. Azt tanácsolják, hogy az az adatkezelő, adatfeldolgozó, aki végére ért a könyvnek, s képet kapott a jogszabályi háttérről, a jogalkalmazói gyakorlatról, hatósági eljárás esetén mindenképpen forduljon adatvédelmi szakemberhez. A fejezet így ténylegesen csak az eljárási szabályok bemutatására szorítkozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
