Az alapjogi tesztek[1] sajátos módszert és érvelési keretet kínálnak az alapjogkorlátozó közhatalmi aktusokat vizsgáló bírói fórumok számára. Elterjedtségük, alkalmazásuk kimutathatóan sikeres, vagy éppen ellentmondásos volta önmagában indokolttá teszi a tesztek egyes elemeinek funkcionális alapú vizsgálatát, és az alapjogi teszt mint módszer helyes alkalmazásához kapcsolódó szakmai követelményrendszer elemzését. Érdemes ugyanakkor figyelmet fordítani a tesztek szűkebb és tágabb alkotmányjogi kontextusban betöltött rendeltetésére is - a tanulmány az ehhez kapcsolódó szempontokat járja körül.
Az értékelés során elválasztható egymástól a formális és a tartalmi alapú megközelítés: formális értelemben az alapjogi tesztek elsődleges rendeltetése, hogy megfelelő (alkotmányos) módszert kínáljanak az alapjogokat korlátozó közhatalmi aktusok alkotmányosságának vizsgálata számára, míg tartalmi alapon vizsgálható az is, hogy azok milyen szerepet töltenek be meghatározott alkotmányos értékek kiteljesítésében.[2] Az alapjogi tesztek formális rendeltetéséhez, funkciójához kapcsolódóan kimutatható azok (a) igazolhatósághoz, (b) jogértelmezéshez és (c) átláthatósághoz köthető szerepe, míg a tartalmi funkcióval összefüggésben az alapjogi tesztek (a) emberi jogok védelmében, (b) a jogállamiság értékeinek kiteljesítésében és (c) a demokratikus döntéshozatal erősítésében betöltött szerepe azonosítható.
Az alapjogokat korlátozó közhatalmi aktusok vizsgálata magán hordozza a bírói döntések sajátosságait. Az értelmező fórumnak a jogi kérdést annak értékkötöttsége, esetleges megosztó jellege, vagy bonyolultsága ellenére szükségképpen el kell döntenie. A mérlegelést kétségkívül nehezítheti, hogy a döntést gyakran kitüntetett figyelem övezi a közéletben - különösen azokban az ügyekben, amelyek meghatározó politikai jelentőségűek akár a társadalmi viszonyok alakítása, akár a polgárok szabadsága határainak újrafogalmazása miatt. A döntés és az ahhoz vezető érvrendszer sok esetben a bírói testületben sem kap egyhangú támogatást, a jogvita pedig gyakran kompromisszumok eredményeként dől el. Az alapjogi teszteknek a jelzett nehézségek ellenére világos szempontrendszert kell kínálniuk az alapjogokat korlátozó közhatalmi aktusok vizsgálata számára.
Az igazolhatóság erősítése
A fenti kontextusra is tekintettel kulcsfontosságú, hogy az értelmező fórum döntése, amely az alapjogot korlátozó közhatalmi aktus értékeléséről szól, igazolható legyen. Az igazolhatóság biztosításának több rétege fogalmazható meg: (a) a döntés alkotmányosságának (nemzetközi egyezménnyel való összhangjának, jogszerűségének) igazolása, (b) a döntés megalapozottságának igazolása, (c) annak igazolása, hogy a döntés mögött nem szubjektív megfontolások, hanem racionális érvek húzódnak meg.
Az a tény, hogy az alapjogi teszt alkalmas a döntés alkotmányosságának, jogszerűségének igazolására, az alapjogi teszt módszerként való kezelésének szükségszerű következménye. Bár az értelmező fórum rendszerint széles körű mérlegelési szabadságot élvez a támadott közhatalmi aktus vizsgálata és a jogvita eldöntése során, maga a döntés meg kell, hogy feleljen az alkotmányosság (jogszerűség) követelményének. A mércét ebben a tekintetben az adott alkotmány (vagy más, elsőbbséget élvező emberi jogi dokumentum) absztrakt, de a jogértelmezés számára iránymutató jogkorlátozási klauzulája jelenti: ez a szabály rögzíti ugyanis (explicit vagy implicit módon) a lehetséges alapjogkorlátozás végső határát.[3] Az alapjogokat korlátozó közhatalmi aktust értékelő bírói fórum értelmező tevékenysége során tehát arra tekintettel kell, hogy
- 85/86 -
alkalmazza saját vizsgálati módszerét, hogy annak eredménye, a döntés megfeleljen az alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos szabály által állított tartalmi követelménynek. A döntés alkotmányosságának igazolására - az alapjogok általános, absztrakt megfogalmazásából következően - nem áll rendelkezésre más módszer, az esetek nagy többségében nincs ugyanis olyan konkrét alkotmányos rendelkezés, amellyel az alapjogkorlátozó közhatalmi aktus pusztán jogértelmezés útján önmagában összevethető lenne. Kulcsfontosságú tehát, hogy a bírói fórum a döntése jogszerűségének igazolására szolgáló értelmezési módszerét, az alapjogi tesztet helyesen és körültekintően alkalmazza.
A döntés megalapozottságának alátámasztása az alapjogi tesztek igazoló funkciójának egy másik rétege - amely elsősorban nem a döntés mint eredmény, hanem az ahhoz vezető érvelési folyamat szakmai minősítésének lehetőségét kínálja. Minden bírói döntés szükségszerű és kötelező eleme az indokolás, az egyes tényállási elemeket, valamint a releváns körülményeket értékelő érvelés. Az érvek meggyőző erejét esetenként erősíti (vagy gyengíti), de kétségkívül megalapozottabbá teheti az a felsőbb bíróságokra jellemző gyakorlat, amelynek megfelelően a többségi döntéssel konkuráló bírói értékelést, vagy egyébként attól eltérő érveket a döntéshez csatolt különvélemények és párhuzamos indokolások formájában is nyilvánosságra hozzák. Az alapjogi konfliktusok eldöntése kétségkívül nehezebb érvelési feladatot jelent: a jogvitában érintett, esetenként konkuráló normák általános megfogalmazása és absztrakt megközelítésben egyenlő súlya[4] (amit a konkrét eset kontextusában szükséges egymással összemérni) körültekintő vizsgálatot igényel. Az alapjogi tesztek alkalmazása erősíti a döntéshez vezető indokok ellenőrzésének lehetőségét: az érvelésre strukturált keretben kerül sor, amelyben az egyes vizsgálati lépések meghatározott logikai kapcsolatban állnak egymással, és rögzített sorrendben követik egymást. Ennek megfelelően, valamennyi vizsgálati szempont esetén külön-külön ellenőrizhető és számon kérhető az érvelés teljessége, valamint az érvek ellentmondás-mentessége és koherenciája[5]. Hasonlóképpen, a különvélemények és párhuzamos indokolások is abban az esetben lehetnek meggyőzőek, ha konkuráló értelmezésüket strukturáltan, az alapjogi teszt vizsgálati szempontrendszeréhez igazodóan fogalmazzák meg.
A döntés szubjektivitásának kizárása mint az igazoló funkcióhoz kapcsolódó szempont némi magyarázatot igényel. Természetesen nem várható el az alapjogi teszt mint módszer alkalmazásától, hogy az kizárólag objektív alapú megállapításokra építő érvelési keretet kínáljon - ez semmilyen jogalkalmazói döntés esetében nem lehetséges, a gyakran nehéz esetként[6] minősíthető alapjogi konfliktusok esetében pedig nem értelmezhető. A teszt igazolhatósághoz kapcsolódó funkciója keretében annak kizárására van szükség, hogy a döntés ne önkényesen, vagy kizárólag értékválasztáson alapuljon.[7] Az alapjogi tesztek érvelési kerete, amely egymással logikai kapcsolatban álló, egymás után következő részkérdések megválaszolását igényli, ennek esélyét nagymértékben lecsökkenti. A vizsgálat egyrészt racionális érvek alkalmazását, másrészt azt kívánja meg, hogy - amennyiben szükség van ilyenre - a bírói fórum saját értékválasztását világossá tegye. Amennyiben sor kerül a szűk értelemben vett arányosság vizsgálatára és az annak keretében végzett mérlegelésre, úgy az értékválasztás rendszerint a teszt ezen utolsó elemére korlátozódik.[8]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
