A közjegyzői okiratoknak a közjegyző általi záradékolásával együtt a jogalkotó a közjegyzőre "telepítette" a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem első fokon történő elbírálását is. A végrehajtási záradék törlésére akkor kerülhet sor, ha a közjegyző a közjegyzői okiratot a törvény megsértésével látta el azzal. A végrehajtási záradék törlése önálló eljárás, melyre hivatalból, vagy kérelemre is sor kerülhet. A kérelem előterjesztése nincs határidőhöz kötve. Mivel a közjegyző a kérelmet nem elnevezése, hanem tartalma alapján bírálja el; a gyakorlatban előfordulhat, hogy a közjegyző, a végrehajtó és a foganatosító bíróság között hatásköri összeütközés merül fel. A közjegyzőnek a kérelemről végzéssel kell döntenie, a kérelmet elutasítja vagy a végrehajtási záradékot törli. A közjegyzőnek az eljárás során felmerült költségekről, azok viseléséről a végzésében rendelkeznie nem kell. A végrehajtási záradék törléséről rendelkező végzésben a közjegyzőnek visszvégrehajtást elrendelnie nem lehet.
A közokirat záradékolásának 2010. június 1. napjával közjegyzői hatáskörbe "történt telepítése" nem "új" hatáskör, úgy is mondhatnánk, hogy nincs új a nap alatt. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (tvr.) szerint 1980. január 1. és 1991.december 31. között az állami közjegyző hatáskörébe tartozott a tvr. 15. §-a alapján a 16. §-ban foglalt okiratok záradékolása és így a(z állami) közjegyző által készített okiraté is[1]. A tvr. alapján amennyiben a közjegyző az általa záradékolt okiratra a tvr. 15-20. §-ában foglaltak megsértésével vezette rá a záradékot, a végrehajtási záradékot törölni kellett.
A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása és a záradék törlése jelenleg ismét közjegyzői hatáskörbe tartozik[2]. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 224/A. § értelmében, amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, akkor a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni.
A közjegyző által készített közokirat végrehajtási záradékának közjegyző általi törlése az alkotmányosság próbáját is kiállta, mikor az alkotmánybíróság 1245/B/2011. AB számú határozatában kimondta, hogy "a közjegyző által - nemperes eljárásban - törvényes jogkörében elkészített okirat meghozatalát, valamint annak végrehajtási záradékkal történő ellátását ugyanolyan garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét". A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem elbírálása során a közjegyző határozata ellen a törvényszékhez lehet fordulni, így a tisztességes eljárás követelményének a hatályos Vht. ezen rendelkezései megfelelnek.
A Vht. a jogorvoslatok körében szabályozza a végrehajtási záradék törlését /Vht. 211. § (2) bekezdés/ akként, hogy amennyiben a bíróság (esetünkben a közjegyző) az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell[3]. A szabályozás mind a közjegyző által záradékolt okiratokra, mind pedig a bíróság által a Vht. 22. §-a alapján záradékolt okiratokra vonatkozik.
A közjegyzői közokirat végrehajtási záradékkal történő ellátásakor a végrehajtást kérő kérelme alapján vizsgálja meg a közjegyző, hogy a közokirat alkalmas-e arra, hogy záradékkal lássa el, vagyis, hogy mind az általános feltételek[4], mind pedig a Vht. 23/C. §-ban[5] megkövetelt kritériumok fennállnak-e. A Vht. nagykommentár a 19. § (1) bekezdéshez fűzött indoklása alapján az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásáig az adósi pozíció betöltetlen, ugyanis éppen arról születik a döntés, hogy az adósként megjelölt természetes személlyel, jogi személlyel, satöbbivel szemben van-e helye záradékolásnak. A végrehajtási eljárás megindulásáról az adós - a Vht. 36. § (1) bekezdése alapján - akkor szerez tudomást, amikor "a végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen átadja a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre". Vagyis az adós ekkor kerül abba a helyzetbe, hogy a közjegyzői okiratnak az esetlegesen törvénysértő záradékolása ellen a jogorvoslati lehetőségeket gyakorolni tudja. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat. A Vht. megfogalmazásában a "törvény megsértése" fordulat szerepel. A végrehajtás elrendelése pedig akkor törvénysértő, ha azt a végrehajtás feltételeinek hiányában rendelik el. Nem volt törvénysértő a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása azon az alapon, hogy az adós Kft. később - az okirat záradékolása után - felszámolás alá került Ezen az alapon a záradék törlésének nincs helye, a végrehajtást majd a foganatosító bíróságnak kell megszüntetnie. Az adós végelszámolása esetén pedig ugyancsak nincs helye a záradék törlésének, mivel a 1991. évi IL. törvény 38. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlót a végelszámolást is szabályozó 2006. évi V. törvény (Ctv.) nem tartalmaz.
Az adósnak a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmét nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell a közjegyzőnek elbírálnia. A tartalmi elbírálás alapján előfordulhat, hogy az adósi kérelem olyan kérelmet tartalmaz, amely nem a záradék törlésére illetékes közjegyző hatáskörébe tartozik.
• Az adós a beadványában arra hivatkozik, hogy a követelést már teljesítette[6]. Az ilyen bejelentés elintézése a végrehajtó hatáskörébe tartozik[7].
• Az adós a kérelmében a Vht. 52. §-ába tartozó okot jelent be. A végrehajtási eljárás szünetelésének a megállapítása a Vht. 53. § (1) bekezdése alapján a végrehajtó hatáskörébe tartozik A Csődtv. 11. § (2) bek c) pontjának értelmében 2012. II. 29.-ig szünetelési ok volt, ha az adós csődeljárás alá került.[8]. A Cstv. 11. § (2) bekezdésének c) pontja 2012. III. 01. napjától azonban akként változott meg, hogy az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - a Cstv. 11. § (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye, ez szerintem azonban a már - 2012. III. 01. napját megelőzően - elrendelt végrehajtást nem érinti, mert az nem törvénysértően lett elrendelve.
• Az adós kérelme tartalmában a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti kérelmet tartalmaz /Vht. 52. § (1) bekezdés a) pont/.
• Az adós kérelmében a végrehajtási záradék törlése okaként arra hivatkozik, hogy személyi körülményei miatt nem tud eleget tenni a közokiratba foglalt kötelezettségvállalásának. Ez valójában a Vht. 48. § (3) bekezdésében szabályozott végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem, melynek elbírálása a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik.
• Az adós a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen él kifogással, például hogy a végrehajtó végrehajtás alól mentes ingóságát foglalta le[9].
• Ha a közjegyzőtől olyan okirat végrehajtási záradékának a törlését kérik, amelyet a Vht. 22. §-a alapján látott el a bíróság végrehajtási záradékkal.
• Olyan esetben ha a közjegyzői okirat záradékolására irányuló eljárás még 2010. június 01. napja előtt indult, de a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem - mivel az határidőhöz nincs kötve - már akkor lett előterjesztve, amikor a közjegyzői okirat záradékolása (és így a záradék törlése is) közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hatályba léptető jogszabály rendelkezései szerint a közokirat záradékolására vonatkozó szabályokat a módosításról rendelkező jogszabály szerint a közokirat záradékolására a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni, vagyis 2010. június 1. napján indult ügyekben. Ez ésszerű is, hiszen a záradékot még a bíróság állította ki, a kiállításához szükséges iratok a bíróságon lelhetők fel, így a közjegyző legfeljebb a záradék törlése iránti kérelemmel rendelkezik.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tartalmában végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per, vagy igényper "keresetlevelének" felel meg, amely a bíróság hatáskörébe tartozik[10]. Ilyen esetben személyes véleményem szerint a kérelmet, mint alaptalan végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet el kell utasítani; és az adóst vagy a kérelmet előterjesztő esetleges harmadik személyt pedig a végzés indokolásában tájékoztatni kell, hogy az általa előadottak alapján a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt pert, igénypert indíthat a bíróságon[11].
Illetékességi összeütközés két közjegyző között merülhet fel, amennyiben az adós a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmét nem az okiratot záradékoló közjegyzőnél terjeszti elő. A végrehajtási záradék törlésének kérdésében pedig az a közjegyző illetékes dönteni (a Vht. 225. § (7) bekezdése alapján), aki a végrehajtható okirat kiállítására jogosult. A végrehajtható okirat kiállítására pedig a Vht. 23/C. § (1) bekezdése alapján az okiratot készítő közjegyző jogosult.
A Vht. 212. § (1) bekezdése alapján a záradék törlése iránti kérelmet csak a végrehajtást kérő, vagy az adós terjesztheti elő. Így nem kérheti a feleken kívül harmadik személy, de még a végrehajtó sem, az általuk előterjesztett kérelmet el kell utasítani[12]. A végrehajtónak önálló jogorvoslati joga csak a Vht. 218. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben van, azonban erre, mivel a törvény végrehajtási kifogásnak való helytadás eseteit rögzíti, mindig csak a foganatosító bíróság előtt tud sor kerülni. A végrehajtási záradék előterjesztésére irányuló kérelem nincs határidőhöz kötve, szemben például a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása elleni jogorvoslati lehetőséggel (kifogás)[13].
Amennyiben a kérelem nem a közjegyző hatáskörébe tartozik, a közjegyző hatáskörének a hiányát - a Vht 9. §-a alapján alkalmazandó - Pp. 129. §-a alapján kell megállapítania egy fellebbezhető végzéssel[14]. A végzés meghozatala előtt (akár hiánypótlás keretében is) tisztázni kell, hogy ki lesz a hatáskörileg illetékes, ha ez magából a kérelemből nem derül ki. Azonban ekkor sem lehet a teljesen alaptalan kérelmet elutasítani, ha annak elbírálása nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Az áttételről rendelkező végzést mindkét fél részére kézbesíteni kell azzal, hogy az adós részére megküldött végzéshez a záradék egy példányát is csatolni kell. A kérelmet csak az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után lehet áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhöz. Az áttételt elrendelő végzést - a fellebbezés felterjesztéséig - a közjegyző maga is megváltoztathatja[15].
A végrehajtási záradék törlésének mind kérelemre, mind hivatalból van helye.
Néhány érdekesebb eset a gyakorlatból:
Egy ügyben a végrehajtási záradék törlését azon az alapon kérték, hogy a felmondás közokiratba foglalásakor a hitelezőt olyan személy képviselte a közjegyző előtt, aki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok miatt nem volt jogosult a nyilatkozat megtételére, így a közjegyzői okiratba foglalt felmondás érvénytelen. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasította. A határozat indoklásában kifejtettek szerint a végrehajtási eljárás keretében sem a közjegyzői okirat érvénytelenségét, sem egy felmondás érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát nem lehet vizsgálni. Az akkor hatályos Vht. 21. § (2) bekezdése tekintetében az elrendelő bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy létezik-e olyan közokirat, amely a feltétel vagy időpont bekövetkezését tanúsítja. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a végrehajtási záradék törlésére irányuló eljárás során a közjegyzőnek ugyanolyan szűk körben van mozgási lehetősége, mint az okirat záradékkal történő ellátása során. Vagyis amennyiben az adós a felmondás érvénytelenségére hivatkozik a közjegyző előtt a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmében, ez meghaladja a közjegyző vizsgálati jogkörét. A kérelmet el kell utasítani, az adóst pedig tájékoztatni kell, hogy végrehajtás korlátozása, illetőleg végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat és e perben hivatkozhat arra, hogy az alaki követelményeknek megfelelő közokirat semmis, illetve érvénytelen.
A végrehajtási záradék törlésénél előfordul, hogy az adós nem csupán a záradék törlése iránt terjeszt elő kérelmet, hanem a végrehajtás során a végrehajtást kérő javára addig már behajtott összegek visszatérítését is kéri. A Vht. a visszvégrehajtást nem a jogorvoslatok körében, hanem a végrehajtás megszüntetése körében, a Vht. 56. § (2) bekezdésében szabályozza. Ezért könnyen helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a végrehajtási záradék törlése esetén visszvégrehajtást a közjegyző kérelemre se rendelhet el[16], az ilyen irányú kérelmet el kell utasítani. Azonban ha kissé kutakodunk a bírósági ítéletek tárában, találunk olyan ügyet, melyben miután a záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedett, a visszvégrehajtásról rendelkezett a Városi Bíróság. Az ügyben az adósok a záradék törlése és az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmet azért nyújtották be a Cs. Városi Bírósághoz, mert a bíróság által záradékolt okirat nem közokirat, az adósok által tett tartozáselismerő nyilatkozaton a közjegyző csupán a nyilatkozattevők aláírását hitelesítette. A városi bíróság a visszvégrehajtás iránti nem peres eljárásban a Pk.50.387/1994/41/I számú végzéssel a végrehajtást kérőt 22.732.021 forint összeg visszafizetésére kötelezte. A végzés ellen benyújtott fellebbezés eredményeként a Cs. Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint a végrehajtási záradék törlése folytán a törvénysértéssel elrendelt végrehajtási eljárás során foganatosított végrehajtási cselekményekhez (köztük az árveréshez) jogi hatály nem fűződhet. A hatálytalan eljárási cselekmények megsemmisítésére nincs szükség, azok külön határozati rendelkezés nélkül sem joghatályosak. Ezért a bíróságnak rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések vonatkozásában az eredeti állapot helyreállításáról, pénzegyenérték fizetésére pedig a végrehajtást kérő tulajdonszerzés hiányában nem kötelezhető. A visszvégrehajtást a városi bíróság az időközben indult perre tekintettel kérelemre felfüggesztette.
Az okirat záradékolása és a törvénysértő záradék törlése közötti időben a végrehajtó által folytatott végrehajtási cselekmény következtében az árverésen a végrehajtást kérő, mint árverési vevő az adós vagyonához tartozó ingatlanokon tulajdonjogot szerzett, majd ezeket időközben értékesítette. Az adósok az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indítottak, a keresetet a Megyei Bíróság elutasította, melyet Sz. Ítélőtábla hatályában fenntartott. Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtást kérő árverési vevőként eredeti jogszerzéssel jutott az ingatlanok tulajdonjogához, ebből következően az eredeti állapot helyreállítására akkor kerülhetett volna sor, ha a bíróság a végrehajtási eljárás során előterjesztett jogorvoslat következtében a végrehajtási cselekményt, az árverést határozattal megsemmisíti. Rámutatott arra, hogy a visszvégrehajtás a végrehajtást kérő ellen az ilyen minőségében részére behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat[17].
Fentieket összevetve megállapíthatjuk, hogy a visszvégrehajtásban az eredeti állapot nem állítható helyre, ugyanis törvénysértő záradék törlésénél fogva a végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások akkor háríthatók el, ha erre az adós kifogást is előterjeszt. Ekkor lesz már ugyanis a foganatosító bíróság abban a helyzetben, hogy az árverést határozattal megsemmisítse. Ha ilyen kérelmet az adós nem terjeszt elő, a törvénysértő végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások továbbra is fennmaradnak. Kiemelendő, hogy a fenti esetben a végrehajtást kérő, mint árverési vevő szerzett tulajdonjogot az ingatlanokon, a visszvégrehajtás pedig a végrehajtást kérő ellen, a részére az ilyen minőségében behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat. A végrehajtást kérőnek a záradék törlése esetén lehetősége van az igényét perben érvényesíteni. Így ha a visszvégrehajtásról rendelkező végzés meghozataláig már rendelkezésre áll a jogerős ítélet, akkor azt figyelembe kell venni a végrehajtást kérővel szembeni visszvégrehajtásról rendelkező végzésben meghatározandó összeg megállapításakor. Vagyis a végrehajtást kérőt megilleti a Ptk. alapján azon jog, hogy a követelését beszámítsa a visszavégrehajtás során. A kérdés azonban még mindig ott maradt: vajon a közjegyző, aki érdemi "ítélkező" tevékenységet nem végezhet, jogosult-e visszvégrehajtást elrendelni a végrehajtást kérővel szemben?
A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy egy közokiratban több kötelezettségvállalás is történik az adós részéről, azonban a végrehajtást kérő csak az egyikre terjeszti elő a záradékolás iránti kérelmét.
Az alábbi esetben is ez okozta a problémát.
A Városi Bíróság által záradékolt közokirat szerint az adós 45.000.000,-Ft összegű kölcsönt kapott, mely összeg visszafizetésére az adós "legfeljebb két részletben vállalt kötelezettséget akként, hogy
- 9.000.000,- forintot a c-i, ... hrsz-ú, 4.000.000,- forintot pedig a c-i .... hrsz-ú ingatlan értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. május 15. napjáig, míg
- a fennmaradó 32.000.000,- forintot a c-i.... és .... hrsz-ú lakások értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. december 31. napjáig köteles a jogosult részére megfizetni[18]".
A végrehajtási záradék iránti kérelem 9.039.636 forint és járulékai megfizetésére lett előterjesztve. A bíróság végzésével a késedelmi kamat mértéke és a végrehajtás elrendelésével járó költség vonatkozásában a kérelemtől eltérően állította ki a végrehajtási záradékot, a tőkeösszeget változatlanul hagyta.
Az adós a Városi Bíróság által kiállított végrehajtási záradék törlését kérte, vitatva a végrehajtási záradék kibocsátása feltételeinek a fennállását. A kérelmének indokaként azt adta elő, hogy a közjegyzői okirat II/2. pontjában meghatározott fizetési kötelezettség esedékessé válásának két konjunktív feltétele van: az, hogy a megjelölt ingatlanok értékesítésén felül a vételár az adós részére kifizetésre kerüljön. Álláspontja szerint a közjegyzői okirat nem tanúsítja ez utóbbi feltételt, ezért jogszabálysértő a záradék kibocsátása. Vitássá tette azt is, hogy az eljáró bíróság mi alapján állapította meg, hogy a végrehajtást kérő záradékolási kérelme melyik tartozásra irányul. Az adósi álláspont szerint az, hogy a záradékolni kért okiratban több kötelezettségből az egyiknek a naptár szerint megjelölt teljesítési határideje letelt, még nem elegendő ok annak megállapításához, hogy a két tartozás közül melyikre kérte a jogosult a záradékolást.
Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította az adós törlési kérelmét azzal indokolva, hogy a közokirat tartalmazta a Vht.-ban megkövetelt feltételeket, s tekintettel arra, hogy a teljesítési véghatáridő (2005. május 15.) lejárt, szükségtelen volt annak vizsgálata, illetve közokirattal igazolása, hogy ténylegesen sor került-e az ingatlanok értékesítésére, vételár megfizetésére. A feltételek - álláspontja szerint - nem konjunktív, hanem vagylagos feltételek.
A bíróság egyértelműen megállapíthatónak tartotta, hogy a hivatkozott közjegyzői okirat pontjában megjelölt tartozás egy része került záradékolásra 2005. december 1. napján, és tekintettel arra, hogy ekkor már eltelt a teljesítési határidő, a bíróságnak nem kellett további feltételek bekövetkezését vizsgálnia. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság a II/2. pontbeli tartozással kapcsolatban pedig akként foglalt állást, hogy e vonatkozásban nincs végrehajtási eljárás elrendelve.
Az indokolásból kiderül, hogy a záradék kiállításakor a bíróságnak nem feladata, hogy bizonyítást vegyen fel, és nyilatkoztassa a feleket, hiszen ez az eljárás elhúzódásához és éppen a végrehajtási eljárás céljának meghiúsulásához vezetne. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. § nem tartalmaz olyan negatív kikötést, miszerint nem állítható ki záradék olyan okiratra, melyben foglalt tartozás kifizetése már teljesedésbe ment.
Amennyiben tehát az adott közokirat alkalmas a záradékolásra, mert rendelkezik a törvényi tartalmi elemekkel, az eljárás ezen szakaszában már nem akaszthatja meg a végrehajtást az sem, ha az adós kétséget kizáróan igazolja a tartozás megfizetését. Az adósnak több jogorvoslati lehetősége is van, melyekkel adott esetben élhet: így pert indíthat a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránt, illetőleg a Vht. 41. §-a szerint bejelentheti a tartozás megfizetését. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. § (2) bekezdése csak akkor alkalmazandó, illetve akkor vizsgálandó, ha a kötelezettséget egy további feltétel bekövetkezése keletkezteti. A dátum kikötésének megfogalmazásából ("de legkésőbb 2005. május 15./ december 31. napjáig") megállapíthatónak találta a bíróság, hogy az nem konjunktív, hanem vagylagos feltételt jelent; vagyis a felek szándéka arra irányult, hogy amennyiben az értékesítések nem vezetnének eredményre, ez esetben is legyen egy végső határidő, amikorra a kölcsönt az adósnak vissza kell fizetnie. Azzal pedig, hogy a vagylagos feltételek közül az egyik bekövetkezett (tehát a naptárilag meghatározott teljesítési határidő eltelt), szükségtelenné tette a további vizsgálódást akörben, hogy a másik teljesítési feltétel megvalósult-e. Mivel a teljesítési határnapot a felek a hivatalos naptár (a Gergely-naptár) alapján határozták meg, ennek bekövetkeztét természetesen nem kell közokirattal igazoltatni.
Fentieket összegezve, amennyiben a záradékolni kért közjegyzői okiratban több kötelezettségvállalás is történt az adós részéről, az okirat záradékoláskor célszerű a végrehajtást kérő egyértelmű nyilatkozatát arra beszerezni, hogy melyik kötelezettségvállalásra is kéri az adóssal szemben az okirat záradékolását. Ugyanis a közjegyző ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy az adott kötelezettségvállalást megvizsgálva dönthessen arról, hogy a záradékoláshoz elegendő-e az előterjesztett közokirat, vagy olyan feltétel szükséges, mely a Vht. 23/C. § (2) bekezdésében meghatározott közokirat csatolását teszi szükségessé. Az adósi teljesítés sosem képezheti a záradékolásnál vizsgálat tárgyát, így utóbb sem lehet a záradékot azon az alapon törölni, hogy az adós okirattal igazolja, hogy a záradék kiállításakor tartozása a záradékolni kért közokirat alapján már nem állt fenn a végrehajtást kérő irányában; ez nem teszi törvénysértővé a közjegyző által kiállított záradékot.
Vizsgálandó az is, hogy hány végrehajtási záradékot kell kiállítani a végrehajtás kérő kérelmére, így ha azonos adóssal szemben, de több közjegyzői okirat záradékolását kérik, külön-külön kell a záradékot okiratonként kiállítani. Személyes véleményem szerint, ha egy közjegyzői okiratba foglaltan egy adóssal szemben, de több egymástól elkülönülő jogviszonyból eredően kérik a záradék kiállítását, megint csak több záradékot kell kiállítani. Több záradékot kell kiállítani abban az esetben is, ha a közokiratba foglalt követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a közokiratban pontosan meg van jelölve.
Gyakran előfordul, hogy az adóst képviselő személy és az, aki a készfizető kezességet vállalja, ugyanaz. Ez esetben elegendő, ha egyszer írja alá az okiratot, azonban az aláírásánál fel kell tüntetni mindkét minőségét. Így ha erre nem kerül sor (például: készfizető kezesként az adósi társaság ügyvezetője nem írta alá az okiratot, és az okirat szövegéből sem derül ki egyértelműen mindkét minősége), vele szemben az okirat záradékolásának nincs helye, a törvénysértő záradékot törölni kell.
A közjegyzői okiratban gyakran találunk utalást az ÁSZF-re, kérdésként merülhet fel, hogy van-e helye a záradék törlésének azon az alapon, hogy az ÁSZF rendelkezései a közokiratba nem kerültek át, hiszen tartalmazhat olyan rendelkezést is, amire figyelemmel a végrehajtást kérik (pl.: kamat mértéke). Ez jelenleg is élő probléma, a kérdést jogalkotói szinten lehetne megnyugtatóan rendezni. A bírói gyakorlat a közjegyzői okirat záradékolásánál nem követelte meg, hogy a közokirat az ÁSZF-et is tartalmazza, így álláspontom szerint amennyiben a záradék törlése iránti kérelem is emiatt lett előterjesztve, azt a közjegyzőnek el kell utasítania. (Ha az ÁSZF-et is a közokiratba kellene belefoglalni, a közjegyző egy nap csak egy okiratot tudna elkészíteni.)
Gyakran előfordul, hogy a kölcsönszerződésben ügyleti kamat kikötése nem történik meg, és a késedelmi kamat fizetésére kötelezettséget az adós a késedelembe esése esetére nem vállalt, a végrehajtást kérő azonban a záradék kiállítása iránti kérelmében ezirányú kérelemmel is él. Egyik oldalról megvizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy nincs adósi kötelezettségvállalás az okiratban késedelmi kamat fizetésére, azonban a másik oldalon eszünkbe jut az, hogy "a bírósági határozatban megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot a végrehajtást kérő kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezett" (2-H-PJ-2007-40.). Ez utóbbi személyes véleményem szerint közokirat záradékolásakor nem alkalmazható, így hiába áll be az adós késedelme, kötelezettségvállalás hiányában a végrehajtási záradékon nem lehet feltüntetni a késedelmi kamatot, ezért az adós ilyen irányú kérelme alapján a törvénysértő záradékot törölni kell.
A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása hosszabb időtartamot is felölelhet, ezért érdemes megvizsgálni a végrehajtás felfüggesztésének a lehetőségét. A közjegyző felfüggesztheti a végrehajtást, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtható okirat[19] ellen az általa elrendelt végrehajtási eljárásban jogorvoslatot terjesztettek elő. A végrehajtás felfüggesztésének ugyanis az a jogi hatása, hogy a felfüggesztés az azt elrendelő határozat meghozatalának időpontjában beáll, ahhoz nem szükséges annak felekkel történő közlése. A felfüggesztést elrendelő végzést célszerű a végrehajtóval rövid úton (faxon) is közölni a további végrehajtói cselekmények foganatosításának az elkerülése érdekében. A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve halasztó hatálya nincs.
Amennyiben a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem jogerősen elutasításra került, a felfüggesztés megszüntetéséről ugyancsak határozatot kell hozni, hiszen enélkül a végrehajtás nem folyik tovább. A végzés fellebbezhető, annak jogerőre emelkedéséig a végrehajtást nem folytatható.
A végrehajtóval a nem jogerős végrehajtási záradék törlését kimondó végzést nem kell közölni, a végrehajtóra csak a jogerős végzés tartozik. Amennyiben a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedik, arról a feleket a Pp. 230/A. § (3) bekezdésének első mondata alapján értesíteni kell.
A végrehajtási záradék jogerős törlésének jogkövetkezménye a végrehajtási eljárás megszűnése. Az eljárás költségei a végrehajtást kérőt terhelik, így arról külön rendelkezni - szemben a Vht. 56. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amikor a végrehajtást elrendelő bíróság az eljárás megszüntetéséről dönt - nem kell.■
JEGYZETEK
[1] A közjegyző jogköre korábban szélesebb volt, a tvr. 25-26-§ alapján közvetlen közjegyzői letiltást is kiadhatott.
[2] A Vht. 22. §-a alapján záradékot még ma is kiállít a bíróság.
[3] A 'záradék törlése' megfogalmazás kissé félreérthető, hiszen a közjegyző nem az okiratra vezeti rá a záradékot, így azt nem is onnan törli, hanem amennyiben a végrehajtási záradék törléséről rendelkezik, akkor ezt végzés formában teszi meg.
[4] Vht. 13. §
[5] Itt jegyezném meg, hogy a közjegyzőnek az okirat záradékolásakor a Vht. 14. §-ában foglaltakat is figyelembe kell vennie, vagyis ha a záradékolni kért közokirat alapján tartásdíj behajtására kérik kiállítani a záradékot, azonban a kérelem a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészleteket is magába foglalja, a kérelmet (mint részben alaptalant), a Vht. 19. § (2) bekezdése alapján meg kell tagadni. Ám ha a záradék a kérelemmel egyező tartalommal lett előterjesztve, és így az a Vht. 14. §, a 14. § a) és b) pontjába ütközik, a záradékot mint törvénysértőt, törölni kell.
[6] A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor a tartozás fennállását, összegét nem vizsgálhatja.
[7] Az adósnak a teljesítését okirattal kell valószínűsítenie, az okirat akár közokirat, akár teljes bizonyító erejű magánokirat is lehet. A végrehajtásban a végrehajtó további eljárását a Vht. 41. §-a határozza meg.
[8] BDT2011. 2454 A csődeljárás elrendelése nem zárja ki azt, hogy a hitelező végrehajtás elrendelését kérje az adós ellen. Az így megindult végrehajtás azonban a csődeljárás befejezetté nyilvánításáig vagy megszüntetéséig szünetel.
[9] Vht. 89. §-90. §
[10] Pp. 367. § A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes.
[11] A peres út helyett azonban a Vht. 217. §-a alapján a "harmadik személynek", mint más érdekeltnek, a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedése ellen lehetősége van végrehajtási kifogást előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
[12] A Vht. 212. § (1) bekezdése alapján a végrehajtónak csak "jelentési" lehetősége van arra vonatkozóan, hogy a záradékolásra a törvény megsértésével került sor.
[13] Vht. 217. § (2)-(3) bekezdés
[14] Nem a hatáskör hiányát kell megállapítani, ha fél a közjegyzőnél pusztán jegyzőkönyvbe mondja a kérelmét, és kéri annak a végrehajtó részére történő megküldését.
[15] Az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés illetékmentes az Itv. 57. § (1) bekezdésének j) pontja alapján.
[16] A Pp. kérelemhez kötöttségének elve a végrehajtási eljárás során előterjesztett kérelmeknél is alkalmazandó.
[17] Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30 365/2003. számú eseti döntés, közzétéve: Bírósági Döntések Tára 2004/3/33., Ítélőtáblai Határozatok 2004/1/29.
[18] Anonim ítéletek tára: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.075/2007/11.
[19] E törvényi megfogalmazást célszerű személyes véleményem szerint tágan kezelni, így akkor is fel lehet felfüggeszteni a végrehajtást, ha az adós nem a záradékolt közokiratot, hanem a felmondás közokiratba foglalásának (BH 2002.491. kontra EBH 2008/1786) az elmaradását támadja.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Horányi-Hohl Gábor, közjegyzőhelyettes
Visszaugrás
