1. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz a szavazatok 52,73%-ával kétharmados, az alkotmányozáshoz is elegendő parlamenti többséget szerzett. Választási győzelmét úgy értelmezte, mint a magyar nemzet által véghezvitt sikeres forradalmat; amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megalapításáról döntöttek. Magyarország ezzel a választással, "negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét".[2] Az új rendszer egy év alatt megalkotta Magyarország Alaptörvényét, az új alkotmányt, melynek az alkotmányok rendes szimbolikus funkcióján túlmenő jelképes szerepet szánt. Az Alaptörvény megtestesíti azt az elképzelést, hogy ez a rendszer az első, amely valóban szabad és demokratikus; kifejezi az előző rendszerrel való szakítást, s gránitszilárdságú alapot vet a jövő számára. Az új alkotmányt 2011. április 25-én, húsvéthétfőn hirdették ki, s egy ideig húsvéti alkotmánynak is nevezték, nyilvánvaló utalásként a feltámadásra.[3]
Az alaptörvénnyel az egész nemzet által elfogadott, köztiszteletben álló dokumentumot akartak alkotni, mint amilyen például a 12 pont. Az alkotmány szerzői szeme előtt lebegett a francia forradalom Deklarációja, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, továbbá az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat is.[4] Ezek egyike sem alkotmány, hanem nagy hatású politikai alapvetések, amelyekre technikai értelemben is alkotmányos rendszer épülhet.[5] Ezeket a szimbólumokat a történelem emelte azzá, és igazolta is. Egy valóságos forradalom részeként ők váltak irányjelzővé az emlékezetben - miközben ténylegesen ("technikailag") döntő cselekmények párhuzamosan (is) folytak. Amikor a 12 pontot Pesten kinyomtatták és röplapként osztogatták, Pozsonyban már a bécsi hajóra szállt az országgyűlés küldöttsége, hogy a (későbbi) áprilisi törvényeket szentesítésre vigye a királynak. Az ilyen természetesen, nem előre eltervezetten keletkezett szimbólumokat ugyanolyan erő élteti tovább és gazdagítja, mint ami születésükkor működött. Lásd a rítussá vált 12 pontot, amelynek mintája föltámadt 1956-ban, és azóta is formát adhat minden komoly politikai követelésnek.
- 493/494 -
Van persze tervezett szimbólumalkotás is. Hogy az alkotmányozásnál maradjunk, ilyen volt a német Grundgesetz gondosan megkoreografált aláírása és kihirdetése Bonnban, 1949. május 23-án. Ez az átgondolt aktus minden ízében túlmutatott önmagán: puritán egyszerűség és átláthatóság uralta, amely azután a bonni köztársaságnak negyven éven át stílusjegye lett.[6] De a gondosság kiterjedt finom árnyalatokra is. Ezekről a Grundgesetz "díszkiadása" - az eredeti példány fakszimiléje - kapcsán még szó lesz. A németek részéről a Grundgesetz szimbolikája a történelmi helyzetükre adott pontos és őszinte válasz volt. A német példa arra is figyelmeztet, hogy a szimbólummá válás fedezetet kíván meg a valóságban. Lehet finom, jelképes jelzéseket adni, de az új alkotmányos rendnek magáért kell helytállnia. A Grundgesetz, sőt az alkotmányosság tiszteletét Németországban az alkotmányt hosszú időn át, ténylegesen érvényesítő "Verfassungswirklichkeit", alkotmányos valóság alapozta meg. S szimbólummá, az alapjogi fejezet nyitó rendelkezése vált: az ember méltósága érinthetetlen.
Nálunk a Fidesz nem várta meg, hogy alkotmánya szimbólummá érjen be. Eleve szimbólumalkotással kezdte. A kétharmados kormánytöbbség azonnal kibocsátott egy ünnepélyes nyilatkozatot, amelyben magát a magyar nemzettel azonosítva, annak nevében szól. "a hettita a hettita / különös nép a hettita / azt hiszi minden hettita / mindenkiről hogy hettita".[7] Ez volt a NENYI, a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat. A megszavazott országgyűlési nyilatkozat értelemszerűen az Országgyűlés nevében beszél: "Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői" nyilvánítják ki, hogy elfogadják a nemzet döntését egy új rendszer megalapításáról, és deklarálják annak alapértékeit: munka, otthon, család, egészség és rend. A NENYI-t azonban kizárólag a kormánypártok szavazták meg.[8] Saját ideológiáját követve a kormány két hét múlva elrendelte a NENYI méltó és jól látható kihelyezését az államigazgatási szervek és a honvédség középületeiben, s felkérte erre a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a bíróságok elnökeit, az ügyészségek vezetőit, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnökét, továbbá a helyi önkormányzatok vezetőit.[9] A NENYI grafikai kivitelezése igénytelen volt - viszonylag nagyméretű lapon, nemzeti színű zászlót idéző háttér előtt jelent meg vékony aranykeretben az egyoldalas szöveg. Azonban a történelmi ambíciót itt is egyértelművé tette a 12 pontból vett mottó: "Legyen béke, szabadság és egyetértés". A NENYI-vel kapcsolatban azonban föl sem merül semmilyen tartós, szimbolikus hatás - hacsak az államilag elrendelt kifüggesztés maga nem bír ilyen erővel. Hamarosan helyébe lépett az új alkotmány, amely kötelező erejű, jogilag és politikailag is alapvető dokumentum.
2. Az Alaptörvény, megalkotóinak önértelmezése szerint, példa nélküli újdonság; az első olyan kartális alkotmány, amely "alkotmányos értelemben legitim"; s amelynek alapja a NENYI-ben is deklarált új társadalmi szerződés a visszanyert önrendelkezési képesség alapján.[10] Két kérdéssel mégis szembe kellett nézni az újdonságot illetően. Az egyik a húsz évvel azelőtti rendszerváltás megítélése. A rendszerváltás lekicsinylése és negatív beállítása ellenére, amit a NENYI a magyar Országgyűlés nyilatkozatának rangjára emelt, s amit az Alaptörvény országgyűlési vitájában is váltig ismételtek, nem lehetett nem elismerni, hogy hazánk állami önrendelkezése 1990. május másodikától helyreállt. Ezt megállapítva, az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának napját tekinti az Alaptörvény "hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének". Másodszor, az Alaptörvény tartalma mind az alapjogi, mind az államszervezeti részben jelentős átfedésben van a korábbi, "átmeneti" alkotmánnyal. Az alkotmányozás ellenzéki bojkottját kárhoztatva, a parlamenti vitában is rendre hangoztatták, hogy a javasolt új alkotmány 80 százalékával az ellenzék is egyetértene. Persze, hiszen ez az európai standard - ami 1989-ben jelentett fordulatot, de ma már természetes, hogy lenne szimbólumképző! Legfeljebb megromlása lehet emlékezetes. Mindebből pedig az következik, hogy az 1989-es jogállami forradalom volt az, amely "az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be"[11]. A 2010-es fülkeforradalom sok változást hozott, de ezek egyelőre nem mérhetők az 1989-es rendszerváltás radikalitásához, jóllehet a politológia felveti, hogy egy új rezsim van kialakulóban.[12]
- 494/495 -
Az Alaptörvény feltűnő, jellegadónak is szánt újdonsága nem annyira a tételes rendelkezések, hanem az értékdeklarációk és az alkotmány beágyazása a nemzeti történelembe. A Nemzeti Hitvallásnak olyan, identitást és nemzeti egységet teremtő szerepet szántak, amelyre az 1848-as forradalom 12 pontja volt a példa.[13] Ez a terjedelmes történelemértelmezés és értékdeklaráció nem normaszöveg, mint ahogy a 12 pont és az ismert nagy Nyilatkozatok sem. Itt mégis összekapcsolták a jogilag közvetlenül érvényesülő alkotmányi szabályokkal. Egyfelől az alkotmányértelmezésnél kötelezően figyelembe kell venni a Nemzeti Hitvallást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
