Ferencváros képviselő-testülete a megalakulását követő rövid időn belül áttekintette, elemezte és felmérte, hogy a városrész szociális, egészségügyi, oktatási színvonalának javítására, a széles körű társadalmi problémák kezelésére a lakókörnyezet átalakításával van esély. Felismerte, hogy a fejlődés egyedüli lehetősége a városrész rehabilitációja, mely maximálisan ragaszkodik a még megmenthető építészeti értékek megtartásához. A lakásprivatizációs folyamatokat alárendelte a lakókörnyezet átalakításának, önkormányzati tulajdonban tartotta az átépítendő területeket.
A képviselő-testület a Középső-Ferencváros városrész rehabilitációjához városfejlesztési akciót szervezett, tudatosan felvállalva a példa nélküli óriási feladatot. A városfejlesztési akció szervezésére a franciaországi SEM-ek mintájára 1992-ben önkormányzati többségi tulajdonú részvénytársaság alakult. Az akció a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Mester utca által határolt városrészre terjed ki. Célja a városrész értékmegőrző átalakítása, a lakásállomány struktúrájának javítása és ezen keresztül a negatív társadalmi folyamatok megállítása, megfordítása. Ugyanebben az időpontban a Polgármesteri Hivatalon belül létrehozta a bérlők elhelyezésének lebonyolítására a Vagyonkezelési Irodát, melynek közel 20 éve vagyok aktív dolgozója. 2003-tól kezdődően került közvetlen irányításom, szervezésem alá a kerület rehabilitációjával összefüggő bérlő kihelyezési feladat.
Jegyző Asszony javaslatára, tekintettel arra, hogy az épületek, a közterületek, utak felújítása a kerület teljes rehabilitációjának elengedhetetlen része, a Vagyonkezelési Iroda bérlő kihelyezési munkája szorosan kapcsolódik a Beruházási és Város-üzemeltetési Iroda feladataihoz, ezért 2011-ben összevonásra került a két iroda, melynek szeptember óta megbízott vezetője vagyok.
A városrész átalakulási folyamatát egy rugalmas szabályozási kereteket adó városrendezési terv biztosítja. A hagyományos utca-tér szerkezet megtartása mellett, a létrejövő zártsorú keretes beépítéssel, a tömbön belül egységesen kialakított lakókertek jönnek létre. A belső intenzív zöldterületek a lakókörnyezet minőségét lényegesen javítják, a terület egyik vonzerejét képezik.
A városrehabilitáció három, összehangolt fő tevékenységből áll:
- az önkormányzati tulajdonú lakóházak teljes felújítása önkormányzati lebonyolításban, melyek eredményeképpen korszerű komfortos lakások jönnek létre,
- az infrastruktúra fejlesztése, közterületek, zöldterületek, parkok kialakítása, megújítása,
- az elavult, nem felújítható épületek bontásával nyert építési telkek vállalkozók részére történő értékesítése, melyeken a befektetők korszerű lakó-, kereskedelmi, kulturális és egyéb létesítményeket valósítanak meg.
A városrehabilitáció fő forrásai:
- önkormányzati forrás (a lakás elidegenítésből, üres telkek értékesítéséből származó bevételek),
- a Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatása az önkormányzatok lakóház-felújítási és közterületi munkáihoz,
- a Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatása a társasházak felújítási munkáihoz,
- magánbefektetők forrásai.
Az önkormányzatnak előzetesen gondoskodnia kell megfelelő lakásalapról. Ez alapvetően négyféle módon történhet:
- a rehabilitálandó épületeken továbbra is emelet-ráépítéseket és tetőtér beépítéseket végez,
- használt lakások vásárlásával,
- a bérlők részére pénzbeli térítést fizet cserelakás helyett,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
