A Tv. (a 2001. évi CIV. tv.) 5. § (1) bekezdése értelmében a bíróság a cég tevékenységét egy évtől három évig terjedő időre korlátozhatja. A korlátozás, magából a kifejezésből is adódóan csak korlátozás, és nem vonatkozhat a cég működésének teljes felfüggesztésére. Erre, a Ctv. 54. § (1) bekezdés e) pontja értelmében csak a cégbíróságnak van jogköre. A korlátozás kiterjedhet valamennyi, a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységre, vagy egyes tevékenységek gyakorlására.
a) A tevékenység korlátozásának módozatai, és joghatása
A Tv. 5. § (2) bekezdés értelmében az eltiltás ideje alatt a cég
• nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést;
• nem vehet részt közbeszerzési eljárásban;
• nem köthető vele koncessziós szerződés;
• nem minősíthető közhasznú szervezetté;
• nem részesülhet bizonyos támogatásban
• nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.
A felsorolásból látható, hogy a tevékenységek egy része nem a cégjogi értelemben vett tevékenység/tevékenységi kör, hanem a Tv. tevékenység alatt kiemelt jelentőségű, szerződéses kapcsolatok alapján végzett tevékenységet is ért. Ilyen például a közbeszerzési eljárás eredményeként végezhető valamely tevékenység. Határeset a koncessziós szerződés, mert koncessziós tevékenységet főszabályként csak meghatározott tagösszetételű társaság végezhet. A közhasznúság valamely fokozata már a cégjegyzékben is szereplő adat. A Tv. azonban azzal a rendelkezésével, amellyel kimondja, hogy más egyéb tevékenység folytatásától is eltiltható a cég, a bíróság valójában teljesen szabad kezet kap ítélete meghozatala során. A felsorolásnak azért van jelentősége, mert a felsorolásban szereplő helyzetekkel a büntetőbíróságnak foglalkoznia kell, el kell döntenie, hogy lehetővé teszi-e például egy koncessziós tevékenység folytatását vagy sem. (A példa annyiból nem tekinthető tipikusnak, hogy eltiltás esetében gyakorlatilag magának a koncessziós társaságnak is meg kell szűnnie.) A (2) bekezdés szerinti döntés ettől eltekintve vonatkozhat valamennyi itt felsorolt esetre, vagy azok közül valamelyikre, esetleg többre, és korlátozható ezek mellett a cég egyéb tevékenysége is a hivatkozott f) pont alapján.
Ha a büntetőbíróság a cég tevékenységét korlátozza, egyéb, további rendelkezéseket is hozhat. Kimondhatja, hogy
• beállnak a jogi személlyel, a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések azonnal hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
• beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
• a közhasznú szervezetté minősítési eljárást meg kell szüntetni, illetve a céget a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
• az odaítélt támogatást vissza kell fizetni
b) A cégbíróság eljárása a korlátozás bejegyzése során A Ctv. 12. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a cégjegyzékben fel kell tüntetni a cég tevékenységi körét, a (3) bekezdés d) pontja alapján pedig a cég működésének a felfüggesztését. A büntetőbíróság határozata végrehajtásaként az (1) bekezdés f) pontjának megfelelően kell eljárni, azaz, a büntető határozat által érintett tevékenységi köröknél, az érintett rovatoknál kell jelezni a tevékenység korlátozását, gyakorlatilag felfüggesztését. Az adat közzétételéről ugyancsak gondoskodni kell. A cégjegyzékben nem kell, illetve nem lehet feltüntetni a Tv. 5. § (2) bekezdésében írt szerződésekkel kapcsolatos korlátozó rendelkezéseket, legalábbis erre nem áll rovat rendelkezésre.
Ugyanakkor a Tv. 5. § (3) bekezdésének cégjogi konzekvenciái is vannak. A büntető határozat értelmében ha a büntető intézkedés a közhasznúság valamely fokozatába besorolt közhasznú társaságot érint, a közhasznúsági fokozat bejegyzését a cégjegyzékből törölni kell, éspedig a büntető ítélet jogerőre emelkedésének napjával. A törlés valójában már csak a bírósági ítélet végrehajtása, mivel a közhasznúsági státusz az ítélettel megszűnt. A folyamatban lévő közhasznúsági fokozat bejegyzésére irányuló eljárások szintén e nappal megszűntnek minősülnek. A cégbíróságnak e rendelkezés szerint nem kell eljárást megszüntető határozatot hoznia, a megszűnést a büntetőbíróság határozatára utalva legfeljebb megállapítja. A közzététel felől a cégbíróság fog intézkedni. Megítélésem szerint a IV/2/a) pont alatt kifejtettek szerint a közzétételre hivatalból, költségtérítés nélkül kerül sor.
Sajátosan alakul a koncessziós szerződéssel rendelkező cégek helyzete. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény szerint a törvényben felsorolt koncesszió köteles tevékenységeket két féle módon lehet végezni.
Egyik esetben a társaság összetétele - többségi állami, vagy önkormányzati tulajdon, vagy szavazati jog -, teszi lehetővé a tevékenység folytatását, míg a másik esetben koncessziós pályázat elnyerését követő koncessziós szerződés alapján kerülhet rá sor, a pályázat megnyerése után e célra alapított társaság keretében. [2. § (1) bekezdés b) pont] A koncessziós társaságok specialitása továbbá, hogy a koncessziós tevékenységen kívül gyakorlatilag más tevékenységet nem végezhetnek. Abban az esetben tehát, ha a koncessziós szerződés a büntetőbíróság ítélete alapján azonnali hatállyal megszűntnek tekintendő, a döntés gyakorlatilag a cég megszüntetésével egyenértékű. Ha a cégbíróság ilyen ítéletet kap, a Ctv. 50. § (1) bekezdés b) pontja szerinti törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia, és a cég megszüntetése, végelszámolás elrendelése, és végelszámoló kirendelése felől kell intézkednie.
A Tv. 6. §-a értelmében a céggel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének háromszorosa. A Tv. azonban lehetőséget ad arra is, hogy a vagyoni előny mértékét a bíróság becsléssel állapítsa meg.
A pénzbírság behajtása során, ha annak a cég önként nem tett eleget, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályai szerint kell eljárni. Ha a bírósági végrehajtás az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nem jár eredménnyel, a végrehajtó írásban értesíti a büntetőbíróságot, amely erről a cégbíróságot értesíti. Ilyen esetekben elképzelhetőnek tartom, hogy a cégbíróság a Ctv. 50. § (1) bekezdés e) pontjának megfelelően törvényességi felügyeleti eljárást folytasson le. Ha pedig a cégbíróság eljárása is eredménytelen maradna, törvényességi felügyeleti intézkedésként akár a cég megszüntetése felől is határozhat.
A büntetőbíróság által alkalmazott intézkedés cégjegyzékbe való bejegyzésének nincsenek meg a jogszabályi feltételei, és a cégjegyzéknek sincs megfelelő rovata, az adat nyilvántartására. A Ctv. 7. § (2) bekezdés b) pontja alapján azonban álláspontom szerint, a közzététel nem mellőzhető.
A Tv. 1. § (1) bekezdésének 1. pontja a Tv. hatálya alá sorolja az előtársaságokat is. A rendelkezés azért sajátos, mert az előtársaság cégjegyzékben nem szerepel, a cégbíróság felette törvényességi felügyeleti jogkört nem gyakorolhat, és amennyiben a büntetőbíróság vele szemben intézkedést kíván alkalmazni, az nem hajtható végre. A Tv. hatályának az előtársaságokra történő kiterjesztését úgy gondolom akként lehet értelmezni, hogy a céggel szembeni eljárás alkalmával, a büntetőbiróság figyelembe veheti azokat a magatartásokat, eseményeket is, amelyeket a cég a bejegyzést megelőzően tanúsított. Ha pedig a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, az eljárást - jogalany hiányában - meg kell szüntetni.
A Tv. 26. §-a a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás lefolytatását tilalmazza azon cégek esetében, amelyekkel szemben büntető jogi intézkedést kiváltható eljárás van folyamatban. Nem szól arról az esetről, ha a cég átalakulás alatt állt, amikor az eljárás vele szemben megindult, vagy éppen az eljárás alatt döntött a cégforma váltás felől.
A Gt. 67. § (1) bekezdés értelmében az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei. A Gt. 55. §-a ezt a szabályt megismétli, és szól a jogelőd társaság tagjainak a felelősségéről is. E szabályokra figyelemmel úgy gondolom, hogy a büntetőeljárás az átalakulás folyamatát nem állítja le. ■
Visszaugrás
