A gazdasági élet szereplői részéről természetes törekvés, hogy törekszenek a tevékenységükből eredő kockázatok mérséklésére. A gazdasági tevékenységekből eredő kockázatok jelentős része jogi jellegű, amelyek a szerződések teljesítésének (nem szerződésszerű) elmaradásáért fennálló felelősségből erednek. Éppen emiatt, a kockázatok mérséklésének egyik elterjedt és különösebb tárgyi feltételt nem igénylő eszköze a szerződések teljesítéséért fennálló felelősség szerződéses korlátozása.
Magyarország első modern ügyvédi szabályozását adó ügyvédi rendtartás tárgyában hozott 1874. évi XXXIV. tc. 71. § szerint "az ügyvéd teljes kártéritéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek akár szándékosan, akár vétkes gondatlanságból okozott, a mennyiben az törvényszerü jogorvoslattal már elháritható nem lenne."[2]
A mindennapi élet és az ügyvédi tevékenység drasztikus átalakulása ellenére az ügyvéd az általa okozott károkért fennálló polgári jogi felelőssége a fent hivatkozott szabályhoz képest az elmúlt 250 évben lényegesen nem változott, sőt, a Ptk. hatálybalépésével bizonyos értelemben még szigorodott is. Ezzel párhuzamosan, különösen a rendszerváltás óta a jogszabályok száma és összetettsége jelentős mértékben megnövekedett.[3] A kockázatok között említhető még az információs technológia rohamos fejlődése, amellyel eddig ismeretlen mulasztási lehetőségek jelentek meg az ügyvédi tevékenységben. Ilyen körülmények mellett különösen élesen merül fel az ügyvédi hivatás gyakorlói részéről a felelősség korlátozhatóságának kérdése, figyelemmel arra a körülményre is, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlóinak elsődleges tevékenysége a jogra irányul, emiatt ezen a területen egyébként is előnyt élveznek a megbízókkal szemben.
A felelősség korlátozása a kötelmi jog érzékeny területének tekinthető, mivel a kötelmi jogi szerződések kötelező erejére vonatkozó alapelveivel ellentétes hatást eredményez.[4] Emiatt a felelősségkorlátozások vonatkozásában a Ptk. szabályai között is számos tilalom érvényesül. Ezenkívül az Üttv. hatálybalépésével az ügyvédi tevékenység vonatkozásában is előtérbe kerültek azok a törekvések, amelyek az ügyvédi megbízási szerződésekben megjelenő felelősségkorlátozó és -kizáró kikötések visszaszorítására irányulnak.[5]
Jelen tanulmány célja az ügyvéd szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősségének korlátozhatóságával kapcsolatos hatályos szabályozás áttekintése és az ezzel kapcsolatos gyakorlati jogértelmezési és dogmatikai kérdések feltárása annak megállapítása érdekében, hogy a Ptk. és az Üttv. hatálybalépésével az ügyvédi felelősségkorlátozás és vagy -kizárás milyen jogi és etikai feltételek mellett érvényesíthető.
Marton Géza máig érvényes és alkalmazott megállapítása szerint a felelősség azt a helyzetet fejezi ki, amikor valaki egy norma alapján fennálló kötelezettségének megszegése miatt hátrányos következményekkel szembesül.[6] A felelősség fogalma - jelentősen szélesebb jelentéssel - Franciaországban a XVII. században alakult ki.[7]
A felelősség első eleme olyan norma fennállása, amelyből valamilyen kötelezettség eredhet.[8] A fennálló kötelező norma megsértéséből ered a felelősség, ami Marton Géza meghatározása alapján megfeleltethető a hátrányos következmények (szankciók) alkalmazhatóságának lehetőségével.[9]
Ahogy általánosságban a jogi felelősség tekintetében is megkülönböztethető a különböző jogágakban eltérő feltételek mellett érvényesülő felelősségi rendszerek,[10] az ügyvédi felelősségről is többféle, polgári jogi, fegyelmi és büntetőjogi értelemben beszélhetünk. Az, hogy az ügyvéd felelősségére mely jogág(ak) szabályai alkalmazhatóak, attól függ, hogy a felelősség mely jogág(ak) normáinak megsértéséből ered.
- 25/26 -
A polgári jogi felelősség elsődlegesen a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó szabályai alapján az ügyvéd és az ügyfél között létrejött megbízási szerződés megszegéséből eredhet.[11] Ezenkívül az ügyvéd megbízotti eljárása megalapozhatja az ügyvéd szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségét is.
A fegyelmi felelősség szerepe az ügyvédségbe vetett értékes közbizalom védelme. Az Üttv. 107. § a) pontban meghatározott fegyelmi felelősség fennállásához - az Ügytv. által meghatározott szabályokkal lényegében azonosan - két feltétel együttes fennállása szükséges. Egyrészről szükséges valamilyen meghatározott hivatásbeli szabály (jogszabály, Magyar Ügyvédi Kamara vagy területi kamara alapszabályának vagy az etikai szabályzat) megsértése, másrészről az, hogy a kötelességszegés az ügyvédi tevékenység gyakorlója szándékos vagy gondatlan magatartásából eredjen.[12] Az Üttv. 107. § b) pontjában meghatározott fegyelmi felelősség az ügyvédi tevékenységen kívüli olyan szándékos vagy gondatlan magatartásokat szankcionálja, amelyek eredményükben az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztetik.
A büntetőjogi felelősségre jelen tanulmányban részletesen nem térünk ki. Ezen felelősség vonatkozásában annyit kívánunk kiemelni, hogy az ügyvéd büntetőjogi felelőssége elsősorban az igazságszolgáltatásban való közreműködéssel kapcsolatos, a törvényi tényállások többsége esetén szándékos magatartás esetén merülhet fel.
Kiemelendő, hogy egy magatartás akár több különböző típusú felelősség együttes beállását is eredményezheti. Ennek megfelelően példaként hozható az ügyvédi letét a letéti szerződései rendelkezéseivel ellentétes módon történő felhasználása, amely a tényállástól függően párhuzamosan megalapozhatja az ügyvéd szerződésszegés miatt fennálló polgári jogi, a letétkezelésre vonatkozó MÜK Szabályzat megsértéséből eredő fegyelmi, illetve súlyos esetben a letéteményes ügyvéd ügyvédi visszaélésért vagy sikkasztásért fennálló büntetőjogi felelősségét is.[13]
Az ügyvédi felelősség és annak korlátozhatóságának vizsgálatához szükséges áttekinteni azt a különleges jogok és kötelezettségek összességében felépülő jogviszonyt, amelyen belül a felelősségkorlátozó és -kizáró kikötések értelmezhetőek.
Az Üttv 28. § (2) bekezdés alapján az ügyvédi megbízási szerződés az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda mint megbízott és az ügyfél mint megbízó között jön létre. Az alábbiakban az egyes alanyok jellemzőit és az ügyvédi megbízási szerződésben betöltött szerepét vizsgáljuk meg az Üttv. rendelkezései alapján.
Az ügyfél fogalmát az Üttv. közvetlenül nem határozza meg, az azonban az Üttv. által szabályozott ügyvédi tevékenységekre és az ügyvédi tevékenység gyakorlóira vonatkozó rendelkezésekből közvetetten nagy biztonsággal meghatározható.[14]
Az ügyfél fogalmának meghatározásánál támpontot jelent ügyvédi hivatás fogalma, amely - összhangban az Üttv. újdonságot jelentő tevékenység-központú megközelítésével - az ügyfél jogai érvényesítésének és kötelezettségei teljesítésének elősegítésére irányuló tevékenység, amely az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul.[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
