Már a római jogban is lehetőség volt rá, hogy bizonyos jognyilatkozatokat az érdekelt félen kívül valaki más tegyen meg. A római jog a képviselet két fajtáját különböztette meg: a közvetlen és közvetett képviseletet. Közvetlen képviseletről beszéltek, ha a képviselő nyilatkozata közvetlenül a képviselt személyt jogosította és kötelezte. Közvetett képviseletnek nevezték, amikor a joghatások előbb a képviselő személyében álltak be, amelyeket azután egy további aktussal a képviseltre ruházott át.
A képviselet fogalmát és tartalmát az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) határozza meg. A Ptk. kimondja, hogy más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté.1
A képviselet alapulhat:
- jogszabályon, illetve hatósági rendelkezésen,
- jogi személy alapszabályán, (gazdasági társaság létesítő okiratán),
- a felek akaratából létrejött jogügyleten.
Ennek megfelelően a képviseletnek három típusát különböztethetjük meg.
A törvényes képviselet jogszabályon vagy jogszabály felhatalmazása alapján hatósági határozaton alapulhat. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője a szülő, a gyám vagy a gondnok. Kiskorú gyermek nevében a szülő vagy a gyám tehet jognyilatkozatot, míg azon nagykorúak esetén, akiknek a belátási képessége időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent vagy teljesen hiányzik a bíróság törvényes képviselőnek gondnokot rendelhet ki.
Képviseleti jogot a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni.2 A jogügyleti képviselet alapja a meghatalmazás. A meghatalmazás egy egyoldalú címzett jognyilatkozat, amelyben a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat, hogy helyette és nevében tegyen jognyilatkozatot. A meghatalmazás alapja rendszerint megbízási szerződés. A megbízás a felek szerződése, amely a képviselő és a képviselt közötti jogviszonyt rendezi, míg a meghatalmazás a megbízónak harmadik személyhez szóló jognyilatkozata, amellyel kinyilvánítja, hogy a képviselő (megbízott) eljárását magára nézve kötelezőnek ismeri el. A meghatalmazás vonatkozhat a meghatalmazó minden ügyére (általános meghatalmazás), vagy meghatározott ügycsoportra, de szólhat egy konkrét ügyre is (eseti meghatalmazás).
Szervezeti képviseletről beszélünk, ha a képviseleti jogkör a jogi személy alapszabályán, gazdasági társaság esetén a létesítő okiratán alapul. A szervezeti képviselő külön felhatalmazás nélkül rendelkezik képviseleti jogosultsággal, és amint látni fogjuk ezt a képviseleti jogosultságot a jogügyleti képviselet szabályai szerint meghatározott esetekben átruházhatja. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) csak a szervezeti képviseletről rendelkezik, a jogügyleti képviseletről azonban nem, erre a Ptk. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
A gazdasági társaságok jogalanyisága akkor nyilvánul meg a leginkább, amikor az üzleti életben harmadik személlyel jogviszonyt létesítenek. A társaságok önmagukban cselekvőképtelenek, jogaikat és kötelezettségeiket képviselő útján gyakorolják. Ez a társasági jogra vonatkoztatva azt jelenti, hogy amit a képviseletre feljogosított személy a társaság nevében cselekszik, az a társaság által tett cselekedetként fog megjelenni a külvilág számára. Ebből eredően nem mindegy, hogy ki a velünk jogviszonyban álló vagy éppen jogviszonyt létesítő társaság képviselője.
A társaságot szóban és írásban lehet képviselni harmadik személyek előtt. Az írásbeli képviseletet cégjegyzésnek nevezzük. A Gt. a szervezeti képviselet két fajtáját különbözteti meg: az általános jellegű és a korlátozott képviseleti jogot.3
Általános jellegű képviseleti jog illeti meg a társaság vezető tisztségviselőjét, valamint a cégvezetőt. Vezető tisztségviselő a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult tagja, korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, a közös vállalat igazgatója, a részvénytársaság igazgatósága, valamint a zártkörűen működő részvénytársaság vezérigazgatója. A vezető tisztségviselő főszabályként csak természetes személy lehet, aki feladatát csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.4 A személyegyesülés jellegű társasági formákban (a betéti társaságban és közkereseti társaságban) a törvény lehetővé teszi, hogy nem természetes személy tag is elláthassa az üzletvezetés körébe eső feladatokat. Ebben az esetben a képviseleti jogot a nem természetes személy tag képviseletére feljogosított természetes személy látja el.
A cégvezető olyan munkavállaló, akit a társaság legfőbb szerve általános képviseleti joggal ruház fel. A cégvezetőnek meg kell felelni a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi követelményeknek, így például az összeférhetetlenségi szabályoknak. Abban az esetben, ha a társaságnak több telephelye vagy fióktelepe van, a társaság legfőbb szerve több cégvezetőt is kinevezhet. A telephely (fióktelep) cégvezetőjének képviseleti joga csak az adott telephelyre (fióktelepre) terjed ki.5 A cégvezető munkavállaló önállóan, de a vezető tisztségviselők utasításainak megfelelően köteles ellátni. A cégvezető képviseleti jogát másra át nem ruházhatja.6 Mivel a cégvezető munkavállaló, ezért felelőssége kérdésében a Munka Törvénykönyve az irányadó.
1.1. Közkereseti társaság (továbbiakban: kkt.) esetén a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában üzletvezetésre mindegyik tag jogosult.7 A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok képviselik, és a társasági szerződésben foglaltaknak megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat. A törvény azért teszi lehetővé minden tag számára az üzletvezetést és a képviseletet, mert ha a kkt. vagyona nem fedezi a társaság tartozásait, akkor azért a kkt. tagjai saját vagyonukkal is korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társasági szerződésben a tagok azt is kimondhatják, hogy csak egy tagot, vagy csak meghatározott tagokat bíznak meg az üzletvezetéssel. Ebben az esetben csak ezek a tagok lesznek jogosultak a kkt. képviseletére. Az üzletvezetés és a képviselet szorosan összekapcsolódó fogalmak, hiszen az üzletvezetés (kft.-nél az ügyvezetés) üzleti kapcsolatok kiépítését, szerződések megkötését is magába foglalja, amit képviseleti jog nélkül nem lehet gyakorolni. Így gyakorlatilag az üzletvezetésnek csak a képviseleti joggal együtt van értelme.
1.2. A betéti társaságban (továbbiakban: bt.) legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan - ha több beltag van akkor velük egyetemleges - míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles.8 A kültag a korlátolt felelőssége miatt a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A törvény ez alól egy kivételt enged: ha a kültag neve szerepel a bt. cégnevében. Ilyenkor ugyanis a felelőssége korlátlan lesz, és egyetemlegesen felel a beltaggal, tehát arra is lehetősége nyílik, hogy a társaság nevében külső harmadik személyekkel szemben eljárjon. Ez azonban csak lehetőség, a társasági szerződésben kifejezetten rendelkezni kell róla.
A bírói gyakorlat szigorúan értelmezi azt a törvényi kikötést, hogy kültag a bt. képviseletét nem láthatja el. A Legfelsőbb Bíróság szerint (BH 2001/434.) a kültag akkor sem láthatja el a bt. képviseletét, ha a társasággal munkaviszonyban áll. Ily módon a kültag cégvezetői tisztségére alapítottan sem láthatja el a bt. képviseletét. Ebben a konkrét ügyben a társasági szerződés akként rendelkezett, hogy a cég cégjegyzésére a cég beltagja, mint üzletvezető mellett a cég cégvezetője is önállóan jogosult. A cégbejegyzési kérelemben a kültagot jelölték meg cégvezetőnek. A jogvita abból származott, hogy a bíróság emiatt elutasította a cégbejegyzési kérelmet. Végül a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Gt. kógens rendelkezésébe (Gt. 102. §) ütközne, ha olyan kültag, akinek a neve nem szerepel a társaság nevében, a társaság képviseletét a betéti társaságokra vonatkozó kifejezett tiltó rendelkezések ellenére elláthatná.9
Egy másik eset is eljutott a Legfelsőbb Bíróságig a bt. kültagjának képviseleti jogával kapcsolatban (BH 2003/128.). Az esetben a társaság kültagja mobiltelefont lízingelt a bt. számára, majd a társaság fizette a lízingdíjat az utolsó részlet kivételével. Az utolsó részletet arra hivatkozva nem fizette meg a bt., hogy a kültag nem jogosult a társaság képviseletére, az általa kötött szerződés a betéti társaságot nem köti, így a bt., és annak beltagjai sem kötelesek a szerződést teljesíteni. A Legfelsőbb Bíróság abból indult ki, hogy a Ptk. szerint a képviseleti jogot - a törvényen, a hatósági rendelkezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten felül - a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás) lehet létesíteni. Ebből eredően a Legfelsőbb Bíróság nem látta jogi akadályát annak, hogy a bt. cégképviseletére jogosult személye a kültagnak meghatalmazást adjon, ugyanis ilyenkor a szervezeti képviselő dönt az ügylet megkötése felől, amely szerződés a meghatalmazott útján kerül létrehozásra. A konkrét esetben a problémát az jelentette, hogy a kültagnak nem is volt meghatalmazása, álképviselőként járt el. A Gt. nem szabályozza az álképviselőkénti eljárás jogkövetkezményeit, viszont kimondja, hogy a gazdasági társaságoknak és a tagjaiknak a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.10 A konkrét esetben a kültag a betéti társaság nevében járt el, és a társaság ráutaló magatartással az eljárást jóváhagyta azáltal, hogy az álképviselő által kötött szerződést teljesítette. Így a beltagok a társaság kötelezettségeiért felelősséggel tartoznak.11
1.3. A korlátolt felelősségű társaság (kft.) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, ahol a tag főkötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetét szolgáltatása. A társasági szerződésben meg kell határozni az ügyvezető személyét, akinek a képviseleti joga elvben korlátlan.12 Ki lehet a kft. ügyvezetője? Egyrészről a kft. tagjai közül megválasztott személy, másrészt lehet kívülálló harmadik személy munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a legfőbb szerv több személyt, vagy akár minden tagot feljogosítson ügyvezetésre és képviseletre. Ezt a társasági szerződésben mindig rögzíteni kell.
1.4. A részvénytársaság képviseleti szerve az igazgatóság, mint testület. Az igazgatóság tagjai lehetnek részvényesek, vagy kívülálló harmadik személyek. Az igazgatóságot legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy alkotja. Tisztségük munkaviszony keretében nem látható el. Az igazgatóságnak együttes cégjegyzési joga van, tehát az általuk hozott döntésekért egyetemlegesen felelnek, ha azt nem a Gt. által előírt fokozott gondossággal hozták.13 Mentesül a felelősség alól az igazgatósági tag, ha a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott, és ezt a tényt a határozat meghozatalától számított 15 napon belül írásban a felügyelőbizottság tudomására hozta.
1.5. A közös vállalat olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel, ha azonban a vállalat vagyona nem fedezi a tartozásokat, akkor azért a tagok együttesen, kezesként felelnek. A közös vállalat képviseletét az igazgató látja el, akit az igazgatótanács választ. Az igazgató működését a társasági szerződés és az igazgatótanács határozatai korlátozhatják.14
2.1. A Gt. értelmében a vezető tisztségviselő az ügyek meghatározott csoportjára nézve a társaság munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatja fel.15 Ez abban az értelemben korlátozott képviselet, hogy csak előre meghatározott körben járhat el a munkavállaló, csak meghatározott ügycsoportokra terjed ki a képviseleti joga.
2.2. Főszabály szerint a vezető tisztségviselőket korlátlan képviseleti jog illeti meg, ezt azonban a létesítő okiratban korlátozhatják, illetve több vezető tisztségviselő között is megoszthatják. A vezető tisztségviselők képviseleti jogának korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta (BH 1997/297.), hogy a cégjegyzés módjának megválasztása (önálló vagy együttes) nem azonos a képviseleti jogosultság korlátozásával. A tagoknak tehát külön kell a létesítő okiratban rendelkez- niük arról, hogy az ügyvezető képviseleti jogát akarják-e korlátozni, vagy a cégjegyzéshez az ügyvezetők együttes aláírását akarják előírni.16
2.3. Korlátozott képviseleti joggal rendelkeznek a telephelyek, fióktelepek cégvezetői, mert őket csak az adott telephelyre, vagy fióktelepre nézve illeti meg a képviseleti jogosultság.
A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az iratokon a társaság képviseletére jogosult személy a társaság cégneve alatt saját aláírásával látja el az aláírási címpéldányon szereplő aláírásának megfelelően. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Önálló cégjegyzési joggal rendelkező vezető tisztségviselő a saját döntéséért felel. Általában a vezető tisztségviselők és a cégvezetők önálló cégjegyzési joggal rendelkeznek. Együttes cégjegyzéssel rendelkező vezető tisztségviselők, illetve a részvénytársaság igazgatósága egyetemleges felelősséggel tartoznak azokért a döntésekért, amelyeket nem a vezető tisztségviselőkre előírt fokozott gondossággal hoztak. Együttes cégjegyzési jogosultság esetén érvénytelen az olyan szerződés, amelyet csak az egyik cégjegyzésre jogosult személy ír alá.17
A cégnyilvántartás közhiteles és nyilvános.18 A közhitelesség elvéből ered, hogy ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében jogot szerez.19 Minden társaság létesítő okiratának kógens tartami eleme a cégjegyzésre jogosult személy megnevezése. Az aláírási címpéldányt a képviseletre jogosított személy köteles benyújtani a cégbírósághoz. A címpéldányon fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, és a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját.20 A cégjegyzésre jogosult a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánnyal igazolhatja képviseleti jogát, és csak oly módon és formában írhat alá, ahogy azt a hiteles aláírási címpéldány tartalmazza.
A közhitelesség elvének megfelelően a cégjegyzés ad eligazítást abban a kérdésben, hogy kit kell a cég képviseletére jogosultnak tekinteni. Problémát jelenthet az, hogy vajon a cégjegyzésre jogosult adhat-e meghatalmazást harmadik személynek a társaság írásbeli képviseletére. A kérdést úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a szervezeti képviselő a Ptk. szabályai szerint adhat-e meghatalmazást harmadik személynek a gazdasági társaság jogügyleti képviseletére.
3.1. Az eseti meghatalmazással létrejövő jogügyleti képviselet
Abból kell kiindulnunk, hogy eseti meghatalmazás esetén az, akinek a nevében el kell járni előre meghatározott, konkrét ügyletben való eljárásra jogosítja fel a képviselőjét. Tehát tudata teljes mértékben átfogja azt, hogy a képviselő mikor és milyen ügyben jár el helyette. Ez esetben nem látom akadályát annak, hogy harmadik személy meghatalmazás birtokában - jogügyleti képviselőként - eljárjon a társaság nevében. Ilyenkor a cégjegyzésre jogosított aláírási címpéldányán szereplő "cégaláírásnak" meg kell egyeznie a meghatalmazáson szereplő aláírással. Nagyon fontos, hogy a meghatalmazás olyan alakszerűségeket kíván meg, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír..21 Tehát, ha a jogszabály teljes bizonyítóerejű magánokiratot vagy közokiratot kíván meg a szerződés érvényességi kellékeként, akkor a meghatalmazást is ilyen formába kell önteni. Ellenkező esetben a meghatalmazás érvénytelen, és az így felruházott képviselő nem járhat el a cégjegyzésre jogosult helyett. A cég nevében való eljárást eseti meghatalmazással a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta a már említett esetben (BH 2003/28.). A bíróság a betéti társaság kültagjának képviseleti tevékenységét elfogadta, kimondva, hogy nem látja jogi akadályát annak, hogy a bt. cégképviseletére jogosult személy a kültagnak meghatalmazást adjon. Ilyen esetben ugyanis a cégjegyzésre jogosult dönt az ügylet megkötése felől, amely szerződés létrehozása a meghatalmazott útján valósul meg. A Legfelsőbb Bíróság ezzel gyakorlatilag azt mondta ki, hogy nem látja jogi akadályát annak, hogy a kültag a Ptk. szabályai szerint, mint jogügyleti képviselő a betéti társaság nevében és javára eljárjon.22 A bíróság csak abban az esetben látta ezt elfogadhatónak, amikor a kültag egy előre meghatározott konkrét ügyre kap eljárási jogot. Álláspontom szerint minden társasági formára igaz az, hogy a cégjegyzésre jogosult meghatározott ügyben eseti meghatalmazással harmadik személyt felruházhat képviseleti joggal. Hiszen ilyenkor maga a cégjegyzésre jogosult dönt arról, hogy egy ügyletet megkössenek-e, és csak az ebben való eljárás lehetőségét adja át másnak. Az ilyen módon történő képviselet minden társasági formában elfogadható. Ezt az üzleti élet is megkívánja.
Ha a létesítő okirat együttes cégjegyzési jogot kíván meg, akkor sincs akadálya az eseti képviseletnek. Ennek két fajtája lehetséges: az egyik az, amikor csak az egyik cégjegyzésre jogosult nem tud az ügyletkötésnél jelen lenni. Mivel a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír, ezért véleményem szerint ennek figyelembevételével a cégjegyzésre jogosult a Ptk. szabályai szerint adhat meghatalmazást harmadik személynek. A másik eset az, amikor egyik cégjegyzésre jogosult sem tud jelen lenni. Ekkor mindegyiknek külön az adott ügyre meghatalmazást kell adniuk harmadik személyeknek, de azt is megtehetik, hogy egy személyre ruházzák át a képviseleti jogot. A Gt. két esetben tiltja meg a szervezeti képviseleti jog átruházását. Egyrészről amikor a cégjegyzés joga a cégvezetőt illeti meg, másrészt a Gt. kimondja, hogy a cégvezető és a képviseletre feljogosított munkavállaló képviseleti jogát másra nem ruházhatja át.23 Vagyis a törvény egyedül a társaság munkavállalóinak nem teszi lehetővé, hogy helyettük más járjon el. Mivel azonban a Gt. csak a szervezeti képviseletről rendelkezik, ezek a kógens rendelkezések is csak a szervezeti képviseletre vonatkoznak, és nem a Ptk.-ban szabályozott jogügyleti képviseletre.
3.2. Adott ügycsoportra való meghatalmazással létrejövő jogügyleti képviselet
Álláspontom szerint a jogügyleti képviselet nemcsak konkrét ügyekre, hanem előre meghatározott ügycsoportokra is kiterjedhet. Például a cégjegyzésre jogosult megbízhatja egyik alkalmazottját, hogy adóügyekben ő járjon el, vagy egy ügyvédnek, hogy a jogi képviseletét lássa el helyette.
3.3. Általános jellegű meghatalmazással létrejövő jogügyleti képviselet
Általános jellegű meghatalmazással való eljárás teljességgel kizárt a gazdasági társaságok esetén, hiszen a cégjegyzésre jogosult nem tudná követni a képviselő eljárását. Sérülne a cégjegyzék közhitelességének az elve, mert nem a cégjegyzésre jogosult járna el, hanem gyakorlatilag bármilyen ügyben - a nyilvántartásban nem szereplő - harmadik személy tenne jognyilatkozatot, amiért a társaságot terhelné helytállási kötelezettség. Ha az általános meghatalmazást elfogadnánk, azzal a cégjegyzési jogosult jogköre kiüresedne. Ezért általános képviseleti joggal nem ruházható fel olyan személy, akinek a cégjegyzék szerint nincs cégjegyzési jogosultsága.
Amikor gazdasági társaságok képviseletéről beszélünk, el kell határolnunk egymástól a jogügyleti és a szervezeti képviseletet. A Gt. csak a szervezeti képviselet kérdését szabályozza, ám nem zárja ki a jogügyleti képviselet létjogosultságát, sőt kimondja, hogy a törvényben nem szabályozott személyi és vagyoni viszonyokra vonatkozó kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez tükröződött a Legfelsőbb Bíróság döntésében is, amikor kimondta, hogy nem látja jogi akadályát annak, hogy a bt. cégképviseletre jogosult személye a kültagnak meghatalmazást adjon (jogügyleti képviseletre), míg a Gt. kifejezetten kizárja annak lehetőségét, hogy a kültag a bt. szervezeti képviseletét ellássa.24 Hol határolható el leginkább a szervezeti és az ügyleti képviselet? Nézetem szerint nemcsak alakiságban, de tartalomban is meg lehet húzni a határvonalat. Az ügyleti képviselő eljárhat a társaság nevében és javára, mindaddig, amíg a cégjegyzésre jogosult jogkörét az nem sérti. Ennek alapján - véleményem szerint - a konkrét ügyre vagy ügycsoportra szóló meghatalmazáson alapuló képviselet gazdasági társaságok esetén is alkalmazható. ■
JEGYZETEK
1 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 219. § (1)
2 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 222. §
3 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 39. §
4 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 22. § (3)
5 2.3. pont
6 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 39. § (5)
7 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 86. § (1)
8 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 101. § (1)
9 Legf. Bír. Cgf. II. 31. 965/1999. sz.
10 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 9. § (2)
11 Legf. Bír. Gfv. I. 30. 393/2000. sz.
12 Fazekas-Harsányi-Miskolczi-Újváriné: Társasági jog és konszernjog, 240. oldal
13 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 29. § (1)
14 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 114. § (1)
15 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 39. § (2)
16 Legf. Bír. Gfv. VI. 31. 317/1996. sz.
17 Legf. Bír. Gfv. VI. 31. 317/1996. sz.
18 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról 3. § (1)
19 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról 10. § (2)
20 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági eljárásról 18. § (2)
21 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 223. § (1)
22 A Gt. kógens rendelkezése - miszerint a kültag a társaság képviseletére nem jogosult - a Gt.-ben szabályozott szervezeti képviseletre vonatkozik.
23 1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 39. § (5)
24 Legf. Bír. Gvf. I. 30. 393/2000. sz.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Brehószki Márta PPKE-JÁK Kereskedelmi Jogi Tanszék, tanársegéd
Visszaugrás
