Vladár Gábor jogtudós, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjog professzoraként is dolgozó szakember emlékére tartottak konferenciát a Szegedi Akadémiai Bizottság székházban 2016. február 11-én. Az egykori igazságügyi miniszter életútjáról szóló eseményt Homoki-Nagy Mária nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében úgy fogalmazott, egy "majdnem elfelejtett tudósnak" állítanak emléket, akinek munkássága a mai jogszabály-előkészítéskor és törvénykönyvelőkészítéskor is példaértékű. Vladár Gábor kiváló jogtudós, megküzdött két világháborúval és elnyomó rendszerekkel, kinek emléke éppen most kezd méltó helyre kerülni - mondta bevezetőjében Trócsányi László igazságügyi miniszter az emlékkonferencián.
Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy Vladár visszaemlékezéseit olvasta, amikor az igazságügyi tárca átvételére készült 2014 nyarán, programja bemutatásakor is az ő gondolatait idézte: "a jog nemcsak az ész, hanem a szív dolga is". Ebből a gondolatmenetből kiindulva vette sorra a kodifikációs folyamatokat, a kodifikátorok tevékenységét. Előadásában úgy fogalmazott, hogy a 21. századot jogalkotási dömping jellemzi, csak Magyarországon 2015-ben 230-at fogadtak el, míg Vladár idején 39 törvényt fogadott el az Országgyűlés. A miniszter hangsúlyozta, hogy a globalizáció új kihívások elé állítja a jogalkotókat, ma a nemzetközi normáknak való megfelelés a legnagyobb kihívás, országunk esetében az Európai Unióhoz való alkalmazkodás. Trócsányi László kiemelte, hogy alapvető ellentmondása ennek a nemzetközi normának, hogy számos nemzeti jogrendszert próbál meg egyetemesíteni, holott bizonyos esetekben ez lehetetlen. Az unió az integrációval szétfeszítette a jogrendszeri kereteket, ebből adódik, hogy a tagországok sokszor nem értik meg egymást. Az igazságügyi miniszter példaként hozta fel az angolszász és a francia jogi gondolkodást, ami egyes pontokon mérföldekre áll a magyar jogtól.
Vladár Gábor munkásságára vonatkozóan megjegyezte, gondolatai időszerűek a törvényi szabályozás szükségének kérdésében. Trócsányi László hangsúlyozta, örök dilemma, hogy mit kell, érdemes törvényben, sarkalatos törvényben - vagy éppen az Alaptörvényben - szabályozni. A törvények inflálódása ugyanis súlyos veszély. A miniszter hozzátette, hogy a jogalkotónak ismernie kell az adott terület sajátos dogmatikáját, az életviszonyokat, a társadalmi és gazdasági folyamatokat. Utóbbiak kapcsán hozta fel példaként a családok otthonteremtési támogatás igénybe vevők körének szabályozását, a migrációs válság kezelését és a vörösiszap-katasztrófát, mint természeti katasztrófát, ami intő példa a jogalkotóknak arra, hogy többé ne történhessen hasonló. A miniszter kiemelte, hogy a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata fontos, nem mellőzhető feladat. A jogszabály a mindennapi életben rögzül, a jogalkotónak figyelnie kell, hogy az elfogadott jogszabály beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, szükséges korrekciókat.
Az Igazságügyi Minisztérium szerepével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy kormányzati jogszabály előkészítésekor a minisztériumnak kiemelkedő szerepet kell betöltenie annak érdekében, hogy a vele szemben támasztott követelményeknek meg tudjon felelni. Az igazságügyi miniszter minden törvénytervezetnek és kormányrendeletnek a társelőterjesztője, minden miniszteri rendeleti tervezet kihirdetéséhez az igazságügyi miniszter és a felelős miniszter egyetértése kell. A kormányzaton belül olyan jogosítványokat takar, melyek majdnem vétójognak is hívhatunk. Ezen elvárásnak meg kell tudni felelni. Az igazságügyi miniszterrel szembeni elvárás az, hogy a jogszabályok alkotmányosak legyenek, ezért kötelessége jelezni, amennyiben úgy véli, az adott jogszabálytervezetben alkotmányossági probléma merülne fel. Természetesen lehetnek határesetek, amikor a jogalkotó a politikától és a felelős miniszteri dilemma előtt áll a jogszabály alkotmányossági megítélését illetően. Ez is azt bizonyítja, milyen nagy szükség van az Alkotmánybíróságra. "Nem vagyunk tökéletesek és az általunk létrehozott rendszerek sem lehetnek azok. A tökéletesség nem erkölcsi követelmény, de a tökéletességre törekvés igen" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter.
A fenti címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Igazságügyi Minisztérium a Századvég Politikai Iskola Alapítvánnyal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel szoros együttműködésben. A 2016. március 3-i rendezvényen több magas szintű francia és magyar előadó méltatta a modern Franciaország alapító atyjaként számon tartott Charles de Gaulle tábornok eszmerendszerét, amelynek számos eleme napjainkban is aktuális.
A számos nagykövetet és magyar állami vezetőt magában foglaló 150 fős közönség előtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kápolna termében megrendezett konferenciát Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Hervé Ferrage, a Budapesti Francia Intézet Igazgatója és Lánczi András, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg. A konferencia francia fővendége, a párizsi Charles de Gaulle Alapítvány Baráti Tagozatának elnöke, Michel Anfrol volt, aki Charles de Gaulle tábornokot egykor szemé-
- 58/59 -
lyesen ismerte. Michel Anfrol a de Gaulle által létrehozott párt, az RPF ifjúsági szervezetének egykori főtitkáraként, majd újságíróként is több alkalommal találkozott az elnökkel. A rendkívüli életúttal rendelkező francia újságíró által a magyar közönség autentikus forrásból ismerhette meg a gaullista eszmerendszert.
De Gaulle számára elsődleges fontosságú volt az ország függetlenségének és nemzeti szuverenitásának védelme. Nincs politikai függetlenség, gazdasági függetlenség nélkül, ezért de Gaulle nagy hangsúlyt fektetett a világháború utáni Franciaország gazdasági talpra állítására, amelyet a gazdaságban való megfelelő állami szerepvállalással sikerült elérnie, rövid időn belül visszafizetve a francia államadósságot. De Gaulle számára fontos volt az országok közötti együttműködés, de elutasította, hogy Franciaország bármely nemzetközi szervezetben feloldódjon, így egy föderális Európa helyett a nemzetek Európájában hitt. Charles de Gaulle katonai vezetőként, majd elnökként erkölcsi példaképet nyújtott, minden körülmények között képes volt felülemelkedni a mindennapi pártpolitikán, döntéséiben kizárólag a nemzeti érdekeket tartotta szem előtt.
De Gaulle emberi nagyságát és kiemelkedő teljesítményét Trócsányi László igazságügyi miniszter szintén hangsúlyozta, aki szerint Charles de Gaulle azért lehet politikai példakép, mert erkölcsi példakép is volt. Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ma is alapvető igény lenne de Gaulle-hoz hasonló jó karizmájú vezetőkre Európában és a világban. Trócsányi László kiemelte, hogy de Gaulle nem annyira az erős kéz, mint az erős demokratikus legitimáció híve volt, ennek forrását pedig a francia népben kereste és találta meg. A miniszter szintén a nemzetek Európája mellett foglalt állást és hangsúlyozta, erős nemzetállamok nélkül, nincs erős Európa.
A konferencián megosztotta gondolatait Granasztói György miniszterelnöki főtanácsadó is, aki de Gaulle-t elsősorban, mint az értékalapú politizálás megtestesítőjét említette. Stumpf István alkotmánybíró az erős állam és hatékony kormányzás lehetőségeit vizsgálta alkotmányjogi szempontból. A rendezvényen előadást tartott még Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora, Daniel Constans, a francia Nemzetgyűlés tanácsosa, Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója és Kaiser Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense is, akik különböző aspektusokból vizsgálták a gaullizmus aktualitását, valamint a hatékony állam és kormányzás feltételeit.
Gát Ákos Bence, miniszteri személyi titkár, a konferencia főszervezőjeként és moderátoraként záró előadásában kitért arra, hogy Charles de Gaulle a fiatal generációk számára is követendő példa. A világra nyitott, de hazafias gondolkodású fiatalok képet kaphatnak arról, hogyan lehet nemzetközi együttműködést megvalósítani úgy, hogy közben hatékonyan képviselik saját nemzetük értékeit is. Mindenkinek érdemes szem előtt tartani a de gaulle-i definíciót, mely szerint a "politika, amennyiben nem üzemként, hanem művészetként és hivatásként tekintünk rá, nem más, mint egy ideálért való cselekvés a realitásokon keresztül". ■
Visszaugrás
