Egy 2012. október elsejével hatálybalépő jogszabályi változás után az önkormányzatok rendeletben nem korlátozhatják a mezőgazdasági haszonállatok tartását. Ez azonban mégsem jelenthet az állattartók számára korlátlan lehetőségeket, hiszen a jövőben ugyanúgy be kell tartani az állategészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi szabályokat, előírásokat, ahogy eddig. Továbbá egyéb "segéd" jogszabályok alkalmazásával pontosan meghatározható, hogy egy adott igazgatási területen mekkora mezőgazdasági haszonállat állomány tartható. Ugyanakkor a kedvtelésből tartott állatok tartására az önkormányzatok továbbra is alkothatnak helyi szabályokat a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével.
Az ebtartás megszegése tárgyában benyújtott bejelentéseket, panaszokat a települési önkormányzatok jegyzői, a járási hivatalok, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok, továbbá a rendőrség vizsgálhatják.
A rendőrség hatáskörébe az a speciális eset tartozik, amikor az elszabadult eb az úttesten közlekedő járművekre támad, így a közrend védelmén túl, egy speciálisabb jogtárgyat, a közúti közlekedés biztonságát sérti az elkövető, ezért magatartása a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésnek minősül.
A járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivataloknak többek között az ebek chippel való ellátásnak ellenőrzésével, ebek által okozott fizikai sérülés vizsgálatával és az ebek veszélyessé minősítésével kapcsolatban van hatáskörük. A kóbor ebek összegyűjtése a települési önkormányzatok feladata.
A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a szerint a jegyző, illetve a járási hivatal az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti. A jegyzők és a járási hivatalok közti párhuzamos hatáskört a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben rögzített megelőzés elvére támaszkodva fel lehet oldani. Ezen túlmenően a jegyzők elsődleges eljárását a helyismeret és a költséghatékonyság is alátámasztja.
Az állattartóval szemben kötelezettségének megszegése miatt egyidejűleg vagy egymást követően indulhat a szabálysértési hatóságnál szabálysértési eljárás és az állatvédelmi hatóságnál közigazgatási hatósági eljárás. A szabálysértési eljárásban a törvényben meghatározott pénzbírság büntetés kiszabható, és a szabálysértési bírságtól függetlenül az állatvédelmi eljárásban az állatvédelmi bírságot is ki kell szabni.
A mezőgazdasági haszonállatok tartása során zaj-, illetve bűzhatás jelentkezhet, a szomszédok az ilyen tárgyú problémáik orvoslása okán adott esetben birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek a jegyző, vagy ha a zavaró hatás egy éven túli, a bíróság előtt. Továbbá a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel kapcsolatban a járási hivataloknak van hatásköre eljárni.
A jogalkotó feltehető szándéka azzal, hogy a fent részletezett esetben párhuzamos hatáskört telepített a jegyzők és a járási hivatalok közé, az volt, hogy az állampolgárok a panaszaikat, bejelentéseiket sokkal gyorsabban és egyszerűbben el tudják intézni tekintettel arra, hogy bármelyik hatáskörrel rendelkező szervhez fordulhatnak közvetlenül. Ettől eltekintve azonban mégis kiemelendő és ismét megemlítendő, hogy az esetlegesen felmerülő ebtartással kapcsolatos problémákat a helyismerettel rendelkező jegyzőknek célszerűbb megoldani.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
